Módosítani kell a nyáron elfogadott jövő évi költségvetést az év végén, adócsökkentésről pedig legközelebb 2024-ben lehet szó – erről beszélt a pénzügyminiszter a közgazdász vándorgyűlésen. Varga Mihály elmondta, hogy az idei államháztartási hiány 6,1 százalék lehet, mert az Eurostat módszertana szerint az új gázbeszerzésre nyújtott hitelkeretet is bele kell számítani. Közölte: az energiahatékonysági intézkedések támogatása mellett az infláció ellen a megtakarításokat is ösztönözni kívánják, ezzel kapcsolatban új kormányzati döntések várhatók. Megismételte: ha a magyar kormány vállalásai teljesülnek, akkor az Európai Unióval folyó viták a helyreállítási alap kérdésében november közepén megoldódnak.

A napokban átadott lengyel-szlovák inter-konnektorral már Magyarország is hozzá tud férni a Lengyelországba érkező cseppfolyósított földgáz szállítmányokhoz – mondta az energetikáért felelős államtitkár. Steiner Attila szerint még ezzel együtt sem lehetséges rövid távon az orosz gáz kiváltása Magyarországon. Az államtitkár a Közgazdász-vándorgyűlés klímasemlegességi szekciójában ugyanakkor hozzátette: jelentős az orosz gázkitettség csökkentése. Elmondta: az energiahatékonyság és a megújuló energiák terjedése érdekében rövid, közép és hosszabb távú programok is indulnak Magyarországon.

Már igényelhetik a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a többgenerációs családi házban élők - közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. A közlemény szerint a többgenerációs családi házaknál annyiszor lehet igénybe venni a rezsicsökkentett áron felhasználható 63 645 megajoule, legalább 1729 köbméter kedvezményes mennyiséget, ahány különálló lakás van az ingatlanban, de legfeljebb 4 lakás után. A kedvezményes többletmennyiség nem jár visszamenőlegesen, azt az MVM Next a hatósági bizonyítvány benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza, időarányosan.

Megalakult a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amelynek létrehívásáról júliusban döntött az Országgyűlés. A testület a jövőben a fővárost és a környező településeket érintő közös kérdések és fejlesztési koncepciók kialakításában segíti a kormány munkáját. A Tanács alelnöke Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, valamint Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. A kiemelt térségi fejlesztési tanács tagja többek között Karácsony Gergely főpolgármester és Tóth József XIII. kerületi polgármester.

Megkezdődött a népszavazás 4 ukrán terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék elcsatolásáról öt napig voksolnak a területek lakói. Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz. A vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni. Az orosz elnök pedig korábban azt közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a népszavazás eredményét.

Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek a helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján - jelentette be az ENSZ független vizsgáló bizottságának norvég elnöke. Erik Mose az Emberi Jogi Tanács előtt elmondta: az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal. A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában.

A német kormány segíteni kíván a mozgósítás elől menekülő oroszoknak és az ügyben már zajlanak az egyeztetések az európai szintű megoldásról. A berlini külügyminisztérium szóvivője elmondta, Olaf Scholz kancellár és az egész kormány elítéli az oroszországi részleges mozgósítást. Maximilian Kall, a belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a mozgósítás elől menekülő emberek menedékjogot kérhetnek Németországban.

Adócsökkentéseket jelentett be a brit pénzügyminiszter. A londoni alsóházban ismertetett intézkedések között szerepel, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.