Bardóczi Sándor azzal kezdi a posztot, hogy a tájépítészeti munka nagy része láthatatlan marad, mert sok esetben az a legfontosabb eredmény, ha valami nem történik meg, vagy nem úgy. Budapest főtájépítésze szerint jó példa erre egy vízvezeték cseréje a pesti oldali rakparton.

Nem kis munkáról van szó, hiszen

"ettől a gerincvezetéktől függ, hogy a pesti oldal továbbra is ivóvízhez jut-e".

A bejegyzésben olvasható, hogy ha a Duna Korzó és a Március 15-e tér alatt cserélik ki a vezetéket, akkor a közelben lévő platánsort ki kellett volna vágni. Bardóczi Sándor azt írta, hogy a műszaki egyeztetések után olyan kompromisszumos tervet készítettek, amely alapján a kivitelező el tudja kerülni a fákat. "Utóbbi tervek egy tájépítész, favédelmi szakmérnök kolléga leleményességét dicsérik, komolyan mintaszerű tervet hozva ebbe az új tervműfajba" – jegyezte meg a budapesti főtájépítész.

„Lassan a velünk kapcsolatba kerülő tervezők megtanulják, hogy mi a favédelmi terv, mi a favédelmi zóna, hogy

a fa nem csak egy kikapcsolható zavaró réteg,

hanem érték. 2019 óta több mint 2500 fa megmaradását segítettük elő. Ez sehol nem megjelenített, láthatatlan eredménye a tájépítészeti munkának” – olvasható Bardóczi Sándor posztjában.