Az emlékérmét Szilos András iparművész tervezte.

Az emlékérme előlapja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének főhomlokzatát ábrázolja aszimmetrikus kompozícióban. A hátlapj központi motívuma a BME jubileumára készült évfordulós logó. Az emlékérme különlegessége a hátlapon megjelenő belső perem, melyen az egyetem latin nyelvű megnevezése szerepel.

Mindkét finomrecézett emlékérme átmérője 38,61 milliméter. A recéken a BME-n működő egyetemi karok rövidítését, valamint alapításuk évszámát jelölő szélfelirat olvasható.

A 15 ezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A kétezer forintos névértékű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes kivitelben 5-5 ezer darabot bocsátanak ki.

Az ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet nagyságától függően a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg.

Mint a közleményben felidézik, a Műegyetem legkorábbi elődintézménye, az 1782-ben alapított Institutum Geometrico Hydrotechnicum Európa első olyan polgári mérnökképző intézménye volt, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. A BME elsődleges feladata műszaki, informatikai, természettudományi, valamint gazdasági, üzleti és menedzsment szakemberek képzése.

Az intézmény oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudományos kutatás, amely átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, a műszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint az eredmények hasznosítását.

A BME 2019 óta az MNB kiemelt egyetemi partnere. Míg a közös kutatások két fő területét kezdetben a zöld pénzügyek, valamint a digitalizáció, mesterséges intelligencia és adatkorszak témakörei jelentették, ez a kör az idei évben a felsőoktatási innovációval tovább szélesedett - írják.