A kormány kiemelt stratégiai partnerei a horgászok, a horgász szervezetek és a haltermelők - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (MOHOSZ) a halak és halőrök napján tartott rendezvényén.

Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt - mutatott rá.

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette: Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb pontytermelője, csaknem 12 ezer tonna éves mennyiséggel. Folyamatosan nő az afrikai harcsa termelése, a halfajból 2020-ban 3825 tonnát termeltek étkezési célra, ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy - bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt - még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke - a Pest megyei 7. választókerület fideszes országgyűlési képviselője és Fidesz-KDNP-s képviselő-jelöltje - többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra - közölte.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta, a klímaváltozás hatására idén 25 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízszintje, mint tavaly, és az idei csapadék-előrejelzések nem biztatóak. Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak - főleg a kormorán - jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba - mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte,

a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.

A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés - a tógazdaságokkal ellentétben - nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

A esemény részeként a BH NZrt. Tihanynál a Baross Gábor kompról három tonna két- és három nyaras pontyot telepített a tóba. A társaság évente 300 tonna ponty telepítését végzi.