Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt: az 1950-ben egy pincében kialakított kápolna "tanú".
Egyaránt tanúskodik a barna diktatúráról, amelynek idején sok ezer, a Lipótvárosan élő embert pusztítottak el. De tanúskodik a vörös diktatúráról is, amely miatt a városrészbe a háború után költöző katolikus családok csak a föld alatt kialakított, katakombaszerű templomban gyakorolhatták vallásukat - mondta.
Szólt arról is:
az 50-es években feloszlatott, hagyományosan fehér ruhát viselő premontrei rend tagjai a rendszerváltásig fekete reverendában, de "fehér, premontrei szívvel" szolgáltak a templomban.
Az államtitkár hozzátette: a kápolna tanúskodik a jelenről is, hiszen felújítását a koronavírus-járványban februárban elhunyt Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika előző plébánosa "álmodta meg". Megjegyezte: Snell György temetése után jutott arra a premontrei apáttal közösen, hogy a felújítás "becsületbeli ügy".
Soltész Miklós történelmi jelentőségűnek nevezte az elmúlt időszak templom-, imaház- és zsinagógafelújításait, illetve építéseit.
Azt is mondta:
a neomarxista eszmék ma is élnek és "nagy erővel törnek rá a világra". Ez az eszmeáramlat "bagatellizálni akarja a diktatúrák bűneit",
ezért is fontos, hogy a Pozsonyi úti kápolna emlékeztessen a korra, amelyben létrejött.
Úgy fogalmazott: "a zsidó-keresztény tanításért ugyanúgy meg kell küzdenünk, ahogy elődeinknek", hozzátéve, "az égbe törekszünk, de itt a földön vagy épp a föld alatt kell megküzdenünk mindenért".
Fazakas Zoltán Márton homíliájában arról beszélt: a kommunizmus évtizedei alatt az emberek "csak rejtekben vallhatták meg hitüket". A kápolna olyan volt, mint egy katakomba.
Mint mondta, a történelem mindenki hitét próbára teszi. A rendszerváltás után a szabadság évtizedei is hoztak kihívásokat, hiszen az idős premontrei atyák halála után nehéz volt megszervezni a templom ellátását.
De ma is vannak kihívások, és míg
a kommunizmus alatt "frontális", de "tiszta harc" volt, az emberek tudták, ki elől kell elbújniuk, ma nem egyértelmű, hogy kiben lehet bízni
- tette hozzá a premontrei apát.
A szentmisén részt vett Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa.
Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1948-ban nevezte ki Szigeti Lajos Remig premontrei szerzetest a Szent István-bazilika káplánjává, és bízta meg a Margit-híd pesti hídfője körüli lelkészség szervezésével.
Szigeti Remig ezután vásárolta meg a Pozsonyi út 14-es ház egykori szenespincéjét, ahol 1950 tavaszán nyílt meg a Csornai Premontrei Prépostság Szent Ágoston-kápolnája. A kápolnát a rendszerváltozás előtt is a premontreiek látták el.
A kápolna egyházjogilag hivatalosan a 2000-es évek végén került a Budapest-Szentistvánvárosi Szent István király plébánia (Szent István-bazilika) lelkipásztori ellátásába.
