Azonnali kérdések: Pegasus-ügy, üzemenyagárak, kormány vs. Budapest.

Jobbik: indítanak-e eljárást Kósa Lajos ellen a Pegasus-ügyben?

Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a kormány vásárolt egy izraeli, Pegasus nevű kémszoftvert, amivel ellenzéki és kormánypárti politikusokat is megfigyelt. Hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter nem nyilatkozott az ügyről arra hivatkozva, hogy államtitoksértést követne el. Ekkor - folytatta a jobbikos képviselő - jött az "ütős nyilatkozatairól híres Kósa Lajos", aki elmondta, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a szoftvert.

Szilágy György rámutatott: Kósa Lajos minden valószínűség szerint minősített adattal való visszaélést követett el, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ezért azt kérdezte: hajlandó-e eljárni a kormány Kósa Lajossal szemben.

Kontrát Károly belügyi államtitkár kijelentette: Magyarország demokratikus jogállam, ahol az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működését sarkalatos törvény szabályozza. Jelezte: Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottságot szeptemberben zárt ülésen tájékoztatta az említett kérdésekről és kijelentette, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

Megjegyezte: a jobbikos képviselő most olyanokkal van szövetségben, akik 2010 előtt lehallgatták az ellenzéki politikusokat, törvénytelen megfigyeléseket végeztek és az oroszokat beengedték a magyar titkosszolgálat műhelyeibe. Az államtitkár arra kérte Szilágyi Györgyöt, hogy tartsa be a törvényeket.

Szilágyi György válaszában kijelentette: tény, hogy a kormány vásárolt egy izraeli kémszoftvert, hogy jogtalanul használta fel, hogy ellenzékieket figyelt meg, hogy ezt letagadta és titkosította, és az is tény, hogy Kósa Lajos államtitoksértést követett el.

Kontrát Károly viszonválaszában úgy reagált: tény, hogy Szilágyi György nagyon ideges lett attól, hogy szembesítette, kivel van szövetségben Megismételte: Magyarországon 2010. május 29. óta soha semmilyen jogszabálysértő titkosszolgálati művelet nem volt.

MSZP: meddig nyerészkedik a kormány a magas üzemanyagárakon?

Molnár Zsolt (MSZP) azt kérdezte: meddig nyerészkedik a kormány a magasabb üzemanyagárakon. Idézte Orbán Viktor egy 2004-es nyilatkozatát, amelyben a jövedéki adó vagy az áfa csökkentését javasolta az akkori 236 forintos benzinár miatt. Rámutatott: a benzin áfája 2004-ben 25 százalék volt, ma 27 százalék, jövedéki adója pedig 103 forint volt, ma pedig 120 forint literenként.

Azt kérte a kormánytól, vessen véget annak a korszaknak, amikor 500 forint fölötti üzemanyagár mellett 27 százalékos áfával "sarcolja a magyar családokat".

Varga Mihály pénzügyminiszter megjegyezte: a baloldali kormányok időszakában a 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés elvételételével nyerészkedtek, és tizenháromszor emelték az energiaárakat.

Hangsúlyozta: 2004 óta a helyzet jelentősen megváltozott, hiszen Magyarország európai uniós tagország lett és az uniós szabályok szerint az áfa és a jövedéki adó módosítása előzetes engedélyhez kötött. Szerinte a képviselő azt sem veszi figyelembe, hogy emelkedtek a nettó átlagkeresetek is: míg 2010-ben egy átlagkeresetből 400 liter benzint lehetett vásárolni, 2021-ben ez 670 liter.

Molnár Zsolt válaszában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány az EU-ra terhelné az ügyben a felelősséget. Ezek szerint a kormányoldal az 500 forint fölötti üzemanyagárat rendben valónak tartja? - tette fel a kérdést.

Varga Mihály úgy reagált: nem tartják rendben lévőnek az ilyen gyors üzemanyagár-növekedést, - mint mondta - lényegében 8 hónap alatt több mint 100 forinttal nőtt a kiskereskedelmi ár.

Jelezte: a kormány konkrét lépéseket is tervez, a befagyasztás lehetőségét is vizsgálják és azt is megnézik milyen kereskedelmi árrésekkel dolgoznak az üzemanyag-forgalmazók, akár nagykereskedelmi szinten, akár kiskereskedelmi szinten.

Emellett ebben a helyzetben Brüsszelnek is engednie kell a merev magatartásából akár az áfára vonatkozóan, akár a jövedéki adóra vonatkozóan. Ha ez megtörténik, akkor nemcsak megállítani, hanem jelentősen csökkenteni is tudjuk majd az üzemanyagok árát - jelentette ki.

DK: miért hozza hátrányos helyzetbe a fővárost a kormány?

Varju László (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy az elmúlt több mint két évben a fővárosi önkormányzatot és kerületeket is hátrányos helyzetbe hozza, megkeseríti a budapestiek életét, sok ember napi biztonságát veszélyezteti.

Azt kérdezte: miért nem hagyja abba a kormány, hogy "bosszúéhesen revansot vegyen" a budapestieken és mikor segít már végre a közösségi közlekedés finanszírozásában?

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: 2002 és 2010 között 1400 milliárd forintot vont el az akkori kormány az önkormányzatoktól, a Gyurcsány-Demszky éra alatt lepusztult, koszos, elhanyagolt volt a város. Ezzel szemben 2010 után a kormány 375 milliárd adósságtól mentette meg a fővárost és 11 év alatt 2300 milliárd forint fejlesztés valósult Budapesten.

Varju László arra ismét arra kérte a kormányt, hogy tegyen eleget kötelezettségeinek, és segítsen abban, hogy a főváros működése rendben legyen.

Soltész Miklós viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: Karácsony Gergely főpolgármester hónapokig csak a kampányra fordított időt, a városvezetésre nem.

LMP: mennyit fizettet a kormány az egyik legnagyobb "klímabűnözővel"?

Ungár Péter (LMP) azt mondta: a klímaváltozás elleni küzdelem költségeinek megfizetéséről szóló vitában a kormány mindig azt mondja, hogy a szennyezőnek kell fizetni. Hozzátette: a kormány stratégiai partnere, a Coca-Cola már negyedjére lett a legnagyobb műanyagszennyező.

Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte: 2010 óta hány multival fizettették be szennyezésük költségeit, mennyivel támogatta a kormány ezeket a cégeket és mennyit fognak fizettetni az egyik legnagyobb "klímabűnöző" Coca-Colával?

Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta: a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a jövőben a "szennyező fizet" elv alapján fizessék meg a multinacionális cégek azokat a károkat, amelyeket a környezetnek okoznak. De ezt nem a fogyasztói szokások megváltoztatásával, például betiltással kell elérni, sokkal inkább költségérzékennyé kell tenni a fogyasztókat - emelte ki.

Rámutatott: kormánynak változatlanul célja, hogy a szénkivezetés, az erdőirtás megállítása, az elektromos gépjárművekre való átállás, a megújuló energiaforrásokba való befektetés a 2050-ig tartó időszakban magasabb állami és akár uniós támogatást is kapjon.

Párbeszéd: mire költik a határon túli fiatalok támogatására adott pénzt?

Tordai Bence (Párbeszéd) korrupciós botrányt vizionálva arról beszélt: Kövér László egyik munkatársa létrehozott egy határon túli magyarokat támogató alapítványt és 240 millió forintból vásárolt egy budai lakást, amelyet a házelnök kabinetfőnöke "vagy legalábbis családja" használ.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte: mire költik a tehetséges határon túli fiatalok támogatására adott pénzt?

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára válaszában közölte: a 2019-ben létrejött alapítvány kizárólag magánadományokból működik, tagjai magánszemélyek, semmiféle közpénzt nem kezeltek és nem kezelnek most sem.

Így a közpénzeket nem kezelő alapítvány ügyei nem érintenek kormányzati hatáskört, ezért arra kérte a képviselőt, hogy forduljon az alapítványok törvényességi felügyeletét biztosító intézményekhez.

Fidesz: megengedhető-e, hogy a főváros eladja a városháza műemléképületét?

Böröcz László (Fidesz) azt kérdezte: megengedhető-e, hogy egy műemléki védelem alatt álló épület eladásából gazdagodjon a főváros?

Emlékeztetett: nyilvánosságra került egy dokumentum, amely szerint egy ingatlanközvetítőt a városháza épületének értékesítéssel bíztak meg. Gyanúsnak nevezte azt az ügyletet, amelyről a főpolgármesternek megint "fogalma sincs" - fogalmazott. Előfordulhat, hogy valaki a főpolgármester tudta nélkül kezdjen üzleti tárgyalásokat? - kérdezte.

Az ő mentalitásukból nyilván megengedhető - kezdte válaszát Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára. Maga is sorolta, milyen állami vagyont adtak el a szocialista kormányok: az energiaszolgáltatókat, a közműcégek jó részét, a repteret, pénzügyi szolgáltatókat.

Ezzel szemben 2010 óta elindult a nemzeti vagyon visszaszerzése - mondta -, 6093 milliárd forinttal nőtt azóta a nemzeti vagyon, vagyis 52 százalékkal. A Magyar Nemzeti Bank harmincszorosára növelte az aranytartalékot.

Az hogy ők mindent eladnak, mindent privatizálnak és mindent kilopnak, azt megszoktuk - fogalmazott. Jellemzőnek nevezte, hogy a főpolgármesternek fogalma sincs, mi zajlik e téren vagy pedig nem mond igazat - tette hozzá.

KDNP: Brüsszel miért nem vesz részt a határvédelemben?

Harrach Péter (KDNP) arról szólt, hogy Európa határait védeni kell, mert a terrorizmus és a világjárvány találkozik az illegális migrációban. A kerítésépítésben Magyarországnak vannak követői, hiszen jelenleg az afganisztáni helyzet változásával több millió ember várja, hogy útnak induljon.

Mintegy 600 milliárd forintba került a védekezés eddig, ezért az ország Brüsszelhez fordul, hogy vállaljon részt Európa védelmében. A baloldali ellenzék azonban nem támogatja ezt a tevékenységet - jegyezte meg.

Brüsszel miért nem kíván részt venni a határvédelemben? - kérdezte.

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára azt felelte: Brüsszel azért nem támogatja a magyar határvédelmet, mert nem akarja. Nem megállítani akarja a migránsokat, hanem beutaztatni, ebben pedig számíthat a magyar baloldalra.

Szólt arról, hogy tavalyhoz képest jelentősen emelkedett az illegálisan belépni kívánók száma, akiknek a módszerei is megváltoztak: szervezetten, kiképzetten érkeznek fiatal férfiak, és követnek el erőszakos cselekményeket a határátlépésükkor.

Egyedül a kerítés nyújt segítséget és mivel az ország schengeni kötelezettséget teljesít, ehhez Brüsszelnek is hozzá kellene járulnia - jelentette ki.

Interpellációk: kontaktkutatás, Fudan, rezsicsökkentés

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatában beismerte, hogy az egyik legalapvetőbb járvány elleni védekezési lépést, a kontaktkutatást nem végzik el annak ellenére, hogy ismét riasztó méreteket ölt a járvány. Eddig sem volt igazán hatékony a kontaktkutatás, az adathiány a központi szervezettség teljes hiányáról tanúskodik – vélekedett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: itt van a járvány negyedik hulláma, sok országban ismét magasak a számok. Fontos a lehető leghatékonyabb fellépés és a legjobb eszköz a járvány ellen az oltás – magyarázta.

Azt mondta, azonban az ellenzék még mindig fenntartja a határozati javaslatát, hogy ne lehessen kínai vakcinával oltani Magyarországon. A járvány idején az ellenzék azzal volt elfoglalva, hogy támadta a kormányt, amiért Magyarország önállóan vett védőfelszerelést, gyógyszert és vakcinát – mutatott rá.

Úgy látja, Magyarországon az egészségügy jobban működött, mint más országokban, itt mindenkinek jutott kórházi ágy, gyógyszer, orvos, ápoló és lélegeztetőgép. Az ellenzék mégis álhíreket gyártott és nem szavazta meg a védekezést segítő törvényeket – jelentette ki.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Szakács László (MSZP) Vadai Ágnessel (DK) közösen azt tudakolta, mivel tölti a napjait Bényi Krisztina, a Fudan alapítvány újonnan kinevezett főigazgatója. Ahhoz képest, hogy a Fudan Egyetemnek nincs budapesti campusa, már minden egyebe van: egy nagy telke, hatszázmillió forintja, az alapítványnak van kuratóriuma és most már van főigazgatója is – mondta Szakács.

Szerinte elég komolyak a kiadások ahhoz képest, hogy nincs mit fenntartani és nem is biztos, hogy lesz.

Miért van szükség arra, hogy az alapítványnak főigazgatója is legyen? Mikor lesz az egyetemről népszavazás? – kérdezte.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára visszatetszőnek nevezte, hogy a képviselő kéri számon a közpénzekkel történő gazdálkodás felelősségét. Hozzátette: éppen a baloldali kormányok voltak azok, amelyek bármilyen szégyenérzet nélkül elherdálták a közös nemzeti vagyont.

Baloldali hisztériakeltésnek nevezte azt, ami a Fudan Egyetem tervezett magyarországi campusával kapcsolatban kialakult. Rögzítette: a kormány azon dolgozik, hogy versenyképesebbé, nemzetközi szinten is elismertebbé tegye a magyar felsőoktatást. A sanghaji központú egyetem a világ egyik legjobb egyeteme és ennek magyarországi megjelenése a magyar felsőoktatásnak nagy lehetőség. Ennek kiépítésén dolgozik a kuratórium és az apparátus is, a beruházás előkészítését végzik – közölte.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés keddi ülésén dönt annak elfogadásáról.

Böröcz László (Fidesz) úgy értékelte, hogy az Európát sújtó rezsi- és energiaválságban Brüsszel felelőssége egyértelmű. Az Európai Bizottság (EB) a gépkocsi- és lakástulajdonosokat akarja megadóztatni, klímavédelemnek álcázva a rezsiárak emelését – tette hozzá. Kifogásolta, hogy az EB nem a szennyező multinacionális vállalatokkal, hanem a családokkal akarja megfizettetni a klímavédelem árát, szerintük az embereknek kevesebbet kellene autóba ülniük és kevesebbet kellene fűteniük.

Szerinte "bámulatosan simul bele" a brüsszeli retorikába az új Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldali hozzáállás a rezsicsökkentéshez. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a rezsicsökkentést felelőtlennek és fenntarthatatlannak nevezte – mondta. Azon véleményét hangoztatta, hogy a baloldal kormányon nemcsak a rezsicsökkentést, hanem az összes, családokat érintő támogatást is eltörölné. Azt kérdezte, meg tudja-e védeni a kormány a rezsicsökkentést?

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: Márki-Zay Péter alkalmatlanságát bizonyítja a rezsicsökkentésről alkotott véleménye.

A kormány egyik legsikeresebb lépésének nevezte a rezsicsökkentést, amely szerinte egy komoly társadalmi problémára adott megfelelő válasz.

Szerinte a baloldali kormány 2002 és 2010 között ugyanazt energiapolitikát képviselte, amit napjainkban Márki-Zay Péter javasolt.

Elmondta, a 2008-as válság után elszabadultak az energiaárak, a multik a fogyasztókra hárították a megemelkedett árakat. Ezzel szemben 2010 után a kormány ármoratóriumot hirdetett, visszavezette a hatósági árszabást, csökkenteni kezdte az energiaárakat – idézte fel.

Bírálva Brüsszelt azt mondta, a környezetszennyezés árát a környezetromboló nagyvállalatoknak, nem a magyar családoknak kell megfizetniük.

A választ a képviselő elfogadta.