Infostart.hu
eur:
355.96
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
A Puskás Aréna az avatás napján, 2019. november 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Alagútügy: a jobbikos politikus karrierjét kockáztatja, a Puskás közleményt adott ki

Vita alakult ki a kormány és a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke között arról, hogy titkos alagút épül-e a Puskás Aréna alá. Az ellenzéki politikus annak árán is nyilvánosságra hozta az ügyet, hogy felmentheti az Országgyűlés.

Kacsa, hogy titkos alagút épülne a Puskásban Arénában – közölte a Puskás Aréna Facebook-oldala. Miután Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke a közösségi oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy titkos alagutat akarnak építeni Orbán Viktornak a Puskás Arénába.

Az InfoRádió megkereste a Fidesz sajtóosztályát, amely jelezte, hogy az illetékes képviselők helyett a Puskás Aréna üzemeltetését is felügyelő Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárság reagál a Jobbikos politikus felvetéseire.

Később a Puskás Aréna Facebook-oldalán meg is jelent egy közlemény, amelyben arról lehet olvasni, hogy a Puskás Aréna úgy kapott engedélyt, hogy fél év után felül kell vizsgálni, hogy jól működő közlekedési megoldás-e, hogy a hazai és külföldi védett személyeket a rendes közönség forgalmának akadályoztatásával, várakoztatásával szállítják az Arénába. A felülvizsgálat eredménye azt lett, hogy jobb megoldás, ha a védett személyek, kiemelt vendégek, előadók autós közlekedési útvonala nem keresztezné a több tízezres közönség gyalogos útvonalát, célszerű a közlekedési utakat fizikailag elkülöníteni. Hozzátették: a tervezett megoldás egy mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró. Ahhoz, hogy a rövid aluljárót nemzetbiztonságilag kockázatmentesen lehessen megépíteni, hogy a közönség és a védett személyek biztonsága érdekében semmilyen információ – speciális menekülési lehetőségek, térfigyelők pozíciója... – ne kerüljön illetéktelen kezekbe, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága jóváhagyta, hogy a tervezési és kivitelezési munkák egy nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetés keretében legyenek pályáztatva. A költségekről a pályáztatás után az építtető köteles beszámolni a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának.

Stummer János arról is beszélt, hogy milyen következményekre számít azért, hogy nyilvánosságra hozta az ügyet.

Időközben a Telex arról írt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter telefonon felhívta az ellenzéki politikust, akivel csütörtökön egyeztetnek a beruházásról. Stummer János hangsúlyozta, hogy csak és kizárólag a teljes transzparencia és a nyilvánosság védheti meg a kormány rágalmaitól. A Magyar Hangnak pedig arról beszélt, hogy nem mond le a Nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról, de arra számít, hogy már jövő héten felmenti az Országgyűlés.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×