Az elmúlt évtizedben ötszörösére nőtt az egyházak támogatása és Szent István-i mértékű templomépítési program keretében 130 templom épült - mondta el a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn.

A 130 új templom mellett 2010 óta megújult 3000 templom. A 2010 előtt visszatartott összegeket megkapták az egyházak, a külhoni magyarság támogatása pedig azóta tízszeresére nőtt - ismertette Semjén Zsolt.

Elmondta azt is: míg

2010-ben 110 ezer gyerek járt egyházi iskolába, ami a teljes közoktatás 6 százaléka volt, addig 2020-ban már 240 ezer gyermek, ami 15 százalék.

2013-ban elindult az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatás, ami 2020-ban már mind a 8 osztályra kiterjed. A hit- és erkölcstant választja minden második gyermek, összesen mintegy 270 ezer. A szociális alapszolgáltatásból 2010-ben 10 százalékig, 2020-ban már 44 százalékig vették ki a részüket az egyházak - hívta fel a figyelmet.

Az egyházpolitika alapelveiről szólva kiemelte: az egyház önálló valóság, nem az állam része. Az állam és az egyház nem alá-, hanem mellérendelt. A magyar állam és az egyházak között együttműködési modell alakult ki. Az egyház és az állam elválasztása helyes, ez Magyarországon is így van, de ez nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását.

"Ezt az egyházpolitikát én találtam ki",

és magyar modell néven Balog Zoltánnal megvalósítottuk - jegyezte meg Semjén Zsolt.

Képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nincs ellentét a pápa és a magyar kormány álláspontja között a menekültek kérdésében sem. A magyar állam védelmet nyújt a menekülteknek, de ettől meg kell különböztetni a gazdasági migránsokat - fűzte hozzá.

Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a DK "antikrisztiánus és hungarofób", egyházi iskolák elleni mesterkedése az 1950-es évekre emlékeztet, mindezek mögött a Sátántól származó istenellenesség áll.

A vadászati világkiállításra vonatkozó kérdések kapcsán a miniszterelnök-helyettes kiemelte: nem igaz, hogy 55 milliárd forintba fog kerülni az esemény, ebből az összegből a Hungexpót újítják fel, ahol az első rendezvény 2021 szeptemberében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz, majd a vadászati világkiállítás, azután pedig még számos másik rendezvény, ez tehát értelmes befektetés.

Emlékeztetett arra, hogy a 1971-es vadászati világkiállítás is mozgásteret és gazdasági sikert hozott az országnak. Semjén Zsolt elmondta, hogy gyermekként ő is ott volt, és meghatározó élmény maradt számára.

Hozzátette: épp a pandémia utáni újrakezdésben nagy szerepe lehet a jövő évi rendezvénynek.

A vadászati világkiállítás kapcsán a bizottsági ülésen Bajkai István fideszes képviselő is arról beszélt: hétévesen nagy élmény volt számára az 1971-es, kultúrateremtő rendezvény. Az egész akkori társadalom megmozdult, és ilyen lehet a 2021-es világkiállítás is.

Semjén Zsolt a Szájer-ügyre vonatkozó kérdések kapcsán azt hangsúlyozta: a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát. A folyamatban lévő alaptörvény-módosítás is arra irányul, hogy az LMBTQ-propagandát korlátozzák.

A nemzetiségi ügyekről szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a 13 Magyarországon őshonos nemzetiség ugyanúgy a magyar nemzet integráns része, mint a határon túli magyarság. A Magyarországon őshonos nemzetiségek támogatása hatszorosára nőtt, ugyanakkor a külhoni magyarságé 2010 óta a tízszeresére.

Kérdésre válaszolva megjegyezte: Ukrajnában a legrosszabb szovjet idők jöttek elő, de a magyar állam a kárpátaljai magyarságot sosem fogja magára hagyni, minden segítséget megad nekik.