eur:
411.24
usd:
393.18
bux:
79682.16
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Bevallották a magyar autósok, így tartják be a sebességkorlátokat

Városon kívül rosszabb a helyzet, mint a lakott területen belül – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Bár a koronavírus-járvány miatt márciusban és áprilisban sokkal visszafogottabb a forgalom, azonban amikor az autók nagy része visszatér az utakra, a sebesség továbbra is kulcsfontosságú lesz. Az elmúlt években ugyanis a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset. A hivatalos adatok szerint

a személysérüléses balesetek 30-40 százalékának ez az oka.

A K&H biztos jövő felmérése szerint az autósok többsége – saját bevallása szerint – betartja a sebességhatárokat.

Város, azon kívül, és a pálya

A felmérés szerint a lakott területen belül jellemző 50 km per órás sebességkorlátot a sofőrök 59 százaléka betartja, vagyis tízből hatan nem mennek gyorsabban a megengedettnél. A nők szabályosabbak: 74 százalékuk veszi figyelembe a városi „50-et”, míg a férfiaknak csak a 46 százaléka mondta ugyanezt. A nyugati megyékben élők szintén szabálykövetőbbek: 65 százalékuk figyel a korlátozások betartására.

A K&H felmérése szerint a lakott területen kívül azonban már csak az autósok alig több mint fele, 52 százaléka megy gyakorta maximum 90 km per órás sebességgel. Itt is jókora fölényben vannak a nők, 71 százalékuk nem lépi át a 90-es korlátot, 30 százalékuk pedig 96-100 km per órás sebességet. A válaszok átlaga alapján egyébként a megkérdezett sofőrök lakott területen kívül átlagosan 92 km per órás sebességgel autóznak.

A sztrádákon autózók magatartása sokszínű. A megkérdezettek átlagosan 127 km per órával közlekednek, azaz a megengedettnél lassabban. Az autósok harmada – 34 százaléka – pedig még 120 km per óránál is lassabban hajt, ez a nők 49, a férfiak 22 százalékára igaz. Összességében tehát elmondható, hogy

az autópályákon a sofőrök 70 százaléka soha nem lépi túl a 130-as sebességkorlátozást.

Korlátok nélkül

Viszonylag kevesen vannak, akik elmondásuk szerint jelentősebben túllépik a sebességhatárokat. A városon belül autózók 2 százaléka vallotta be, hogy jellemzően 61 km per órát meghaladó sebességgel közlekedik. Városon kívül a 101 km per órát rendszeresen átlépő autósok aránya 4 százalékos. A sztrádán közlekedőknek ugyancsak 4 százaléka lépi át gyakran 141 km per órás sebességet.

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait mérik: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott – olvasható a társaság közleméynében.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×