Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
310.76
bux:
150951.21
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán: egymillió szájmaszk érkezik a napokban

A koronavírus miatti veszélyhelyzetben az eddiginél felelősebb magatartást vár a Magyar Orvosi Kamarától a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki szerint a rendkívüli jogrendben nem lehet bérproblémákat emlegetni, politikai követeléseket megfogalmazni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

A veszélyhelyzetet - rendkívüli jogrendet - a kormány 15 napra rendelheti el, ez történt most is, a március 26-i lejárta előtt ezt a parlament hosszabbíthatja meg - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.

"A rendkívüli jogrend bevezetése azt a lehetőséget adja meg a kormánynak, hogy amennyiben szükség van intézkedésekre, azt a lehető leggyorsabban rendeleti és gyakorlati formában be tudja vezetni."

A parlamenti pártokat rendszeresen tájékoztatja a kormány - mondta, hozzátéve, folyamatos az információcsere az EU-tagállamokkal és más partnerekkel is.

A kormány információi szerint az egészségügyi ellátórendszer felkészült a kialakult helyzet kezelésére.

"Minden eszköz, felszerelés, eljárás rendelkezésre áll. Körülbelül másfél milliónyi volt a szájmaszkkészlet, ehhez még egymilliónyi érkezik a következő napokban. Nagy részük a fertőzöttekkel való bánást is lehetővé tévő maszk.

Egyszerűen nem igaz, hogy a kormány és az egészségügy ne látná el a háziorvosokat a szükséges felszerelésekkel"

- reagált egy közismert kritikára.

A Magyar Orvosi Kamara részéről pedig több felelősséget várna.

"Aki ebben a pillanatban a felvetéseit, követeléseit megpróbálja bérproblémaként politikai követelésekre váltani, az felelőtlenül jár el."

A 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények tiltása nem pusztán a március 15-ei ünnepségeket, hanem a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadását is érinti - jelentette be.

"Úgy döntöttünk, hogy e kitüntetéseket később adjuk át" - azonban a díjazottak névsorát közzéteszik.

Azt is elmondta, a felsőoktatási intézményekben a koronavírus fertőzésének továbbadásának esélye magas, ezt mutatják az eddigi hazai megbetegedések, és

a fiatal felnőttek is veszélyeztetetteknek számítanak.

"A jelenlegi tudásunk szerint itt hatékony lépéseket lehet tenni, hogy a terjedést megakadályozzuk, lassítsuk."

Mint aláhúzta, néhol megoldás lehet a tavaszi szünet előre hozása is az oktatási intézményekben, illetve lehet, hogy kitolják a tanévet a nyár végéig.

A kollégiumi rendszert is áttekintik, akik nem tudnak hova menni, azok sorsáról az adott egyetemnek kell gondoskodni - tette világossá.

Szerinte

nem szakszervezeti kérdés, hogy bezárják-e a köznevelési intézményeket.

"Figyeljük, hogy mennyire járulhatnak hozzá a betegség továbbadásához" - tette hozzá, de a maga részéről "nem spekulál".

Úgy látja, a nemzetközi példák is azt mutatják, nincs szükség a közösségi közlekedés korlátozására.

A teljes interjút alább meghallgathatja, megtekintheti.

Címlapról ajánljuk
Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

új lead: A honvédelmi miniszter Sándor Zsolt vezérezredessel és Bali Tamás dandártábornokkal számolt be a szolnoki katonai repülőtéren történt balesetről. A géppár tagjai egy-egy elleni légi harcot gyakoroltak, amikor váratlan hiba következett be. Műszerezettség nélkül maradt a vezérgép, a két pilóta közösen próbált eljutni Szolnokra. Svédországból is jönnek majd szakértők a baleset körülményeinek kivizsgálására.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
a Károli Gáspárt Református Egyetem adjunktusa
Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Idén július 30-ára esett a túlfogyasztás világnapja, amely soha nem volt még ilyen nagymértékű. A túllépést főleg a fosszilis energiahordozók használata okozza: jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át, nem mellesleg a karbonemisszió az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka. Közel egy évtizeddel a Párizsi Klímaegyezmény után tovább nő a világ üvegházgáz-kibocsátása; a legnagyobb kibocsátó ma már messze Kína, de összetettben egyelőre nincs veszélyben az Egyesült Államok tetemes előnye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×