eur:
394.07
usd:
365.23
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Anyukák babakocsival várakoznak egy kínai gyorsétterem előtt a Fő téren, Salgótarján belvárosában.
Nyitókép: MTI Fotó: Czimbal Gyula

Koronavírus: a félelem természetes, de az előítéletekkel óvatosan kellene bánni

Kerülik a magyarok a kínaiakat a koronavírus-fertőzés kirobbanása óta, a kínai üzletekkel teli budapesti Monori Center forgalma például jelentősen visszaesett január dereka óta. A félelem természetes reakció ilyenkor, ugyanakkor könnyen elszabadulhat és pánik alakulhat ki – figyelmeztetett Németh Erzsébet szociálpszichológus.

A koronavírusról szóló friss híreinket ITT találják.

A félelem érthető, és mondhatni normális, és az is természetes, hogy vannak olyan reakciók, amelyek túlzónak tűnhetnek, nagyon különbözőek vagyunk abban, hogy miképpen reagálunk egy ilyen hírre, hogy vírus – magyarázta Németh Erzsébet szociálpszichológus. Ugyanakkor, ha nagyon erős félelmek, averziók alakulnak ki például egy nemzetiséggel kapcsolatban, az hosszú távon nem szokott jó lenni, mert egy előítélet, egy ellenségességnek a melegágya lehet.

Magyarországon ma azonban erről nem lehet beszélni, a félelem által kiváltott reakciók természetes, normális ütemben jelentkeznek, tette hozzá, amit maga is megtapasztalt a szakember egy kínai étterem felkeresése során. Tehát az előítéletességet kimondani, mint verdikt, azzal szerinte nagyon óvatosan kell bánni, hasonlóan azzal, hogy valakit, vagy valamilyen csoportot előítéletesnek bélyegzünk meg. Hiszen tudva levő, hogy sokféle politikai és gazdasági érdek is húzódhat a mögött, hogy valakiket nem megfelelőnek, akár fasisztának elmondanak.

Az egyetemi tanár arra is kitért: a járvánnyal kapcsolatos híradásoknak, főként eleinte, nagy a hírértéke az emberek számára.

Ahogyan érkeznek az újabb és újabb információk, úgy fokozódik a félelem is,

majd amikor monotonná válnak a beszámolók, »több a fertőzött, de Magyarországon nincsenek«, hogy »újabb halálesetek történtek, de messze tőlünk«, akkor a félelem egy bizonyos szinten stagnálni kezd, míg le nem csendesül végleg. Ugyanakkor ezek kapcsán

bármikor kitörhet egy pánik is,

ami ráadásul járványszerűen terjed, a tömeg pszichológiai reakciói hirtelen képesek kialakulni, a reakciók meg könnyen átcsaphatnak hisztériába, tette hozzá.

Az álhírek kapcsán a szociálpszichológus megjegyezte: azok a magánszemélyek, akik spontán módon kezdenek valóságokat terjeszteni, rendszerint figyelmet akarnak, hogy érdekesebbnek tartsák mások, ami egy pszichológiai jutalom számukra. Amikor viszont a médiában jelennek meg az álhírek, annak egész egyszerűen üzleti okai vannak, miután minél hangzatosabb egy cím, minél nagyobbak a számok, minél közelebbinek mutatnak be egy veszélyhelyzetet, annál többen fognak kattintani, magyarázta Németh Erzsébet. A társadalom dolga pedig, hogy tudjon ez ellen védekezni, hogy le lehessen tiltani a kitalációkat, hogy a médiumokat esetleg szankcionálni lehessen, mert, ha spontán hagyjuk ezeket elterjedni, ha bármilyen hülyeséget befogadunk, mint társadalom, akkor a társadalmi immunrendszerünk nem működik jól – hangsúlyozta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×