Infostart.hu
eur:
360.11
usd:
316.81
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs
Nyitókép: Pixabay.com

A magyar embernek genetikailag nincs túl jó szíve

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádióban elmondta, a kezelések színvonal-emelkedése fele részben hozzájárult ahhoz, hogy húsz év alatt hét évvel nőtt a várható élettartam Magyarországon.

Kétnapos rangos szimpóziumán a Semmelweis Egyetem idén a kardiovaszkuláris betegségek - szívelégtelenségek - különböző aspektusait járta körbe neves külföldi előadók segítségével, akik a Harvardról, Stanfordról, Németországból, Párizsból érkeztek, a magyar szakemberek csak moderálták a beszélgetéseket.

Merkely Béla, az intézmény rektora a témaválasztás kapcsán az InfoRádióban elmondta,

ezek a betegségek okozzák a legtöbb kórházi benntartózkodást.

"Ezek közé tartozik a pitvarfibrilláció, ezek vezetnek a hirtelen szívhalálhoz, az akut infarktust előidéző koszorúérbetegséghez" - tette hozzá.

Mint rámutatott, nagyon sok új diagnosztikai eljárás van ma már, amelyet a mindennapi kezelésben bevetnek, ilyen a koszorúér-CT, a szívultrahang, a szív-MR, ugyanakkor új módszerek is megjelentek, amelyekkel javítani lehet a szív funkcióján, ilyen az őssejtterápia és a legmodernebb gyógyszeres kezelések, valamint a műszíves és a szívtranszplantációs eljárások.

A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a legtöbb kórházi tartózkodást generálják, de a leggyakoribb halálokok is. Ennek legfőképpen genetikai és környezeti okai vannak, nagyjából fele-fele arányban.

"A magyar népesség genetikai meghatározottságban elég erős ebben a betegségben, és

a környezeti tényezők sem igazán segítenek, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a gyakori cukorbetegség, ami a lakosság 30 százalékát érinti,

tehát van mit tenni. Hatékony gyógyszerek és eszközök vannak, az elmúlt 20 évben a várható élettartam nagyjából 7 évvel meg is nőtt, ebben a kezelések színvonal-emelkedésének mindenképpen szerepe van, a megnyert életévek felét ennek köszönhetjük" - mondta a professzor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×