Infostart.hu
eur:
352.4
usd:
307.51
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila

Újabb változtatás a túlóratörvényben, visszatért a 400 órás túlmunka lehetősége

Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval - tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.

Ez egy új lehetőség, a korábbi, "visszavonulót" jelentő változatban, amit a vállalkozásfejlesztési bizottság fogadott el, ez nem szerepelt.

A Munka törvénykönyve szerint most naptári évenként 250 óra rendkívüli munkát rendelhet el a munkáltató, ez maximum 300 órára növelhető a kollektív szerződésben.

Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor fideszes képviselők egyéni indítványként benyújtott javaslata a 250 órát emelte volna általánosan 400 órára, és nem szerepelt a szövegből a kollektív szerződéssel kapcsolatos passzus.

A vállalkozásfejlesztési bizottság ezután úgy döntött, hogy maradjon általános szabályként a 250 óra, és csak a kollektív szerződésbe lehessen a mostaninál 100-zal több, 400 óra túlmuna lehetőségét foglalni.

Végül csütörtök este a parlamenti szavazás előtti végső szót kimondó törvényalkotási bizottság úgy döntött, hogy bár alapszabályként megmarad a 250, a kollektív szerződésben pedig a 300 óra lehetősége, de

ettől egyéni megállapodásokkal el lehet térni, és így a túlmunka mennyisége mégiscsak felemelhető 400 órára.

Ezt nevezik "önként vállalt túlmunkának".

  • Új rész is bekerült péntek este a javaslatba: azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául.
  • További szabály, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.
  • A munkaidőkeret továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz.

Kósa Lajos az ülésen azt mondta, az vezérelte a törvényjavaslat benyújtásakor, hogy ott, ahol munkaszervezési eszközökkel hatékonyságjavulást lehet elérni, tegyék lehetővé, hogy többletmunkával többet keressenek az emberek, ha akarnak. De ez a rendelkezés a munkaerőpiac csak kis szegmensére, az egyenlőtlen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik - mutatott rá.

A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványról jövő szerdán, december 12-én szavaz az Országgyűlés.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×