Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Novák Katalin: a gyermek és a család a legnagyobb erőforrás

A magyar kormány számára a gyermek és a család a legnagyobb erőforrás - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Magyar Katolikus Családegyesület huszonötödik családkongresszusán pénteken Balatonakarattyán.

Novák Katalin úgy fogalmazott: a család az alapkő, amire "építkezni tudunk", a kormányzat ezért tartja fontosnak a családtámogatások minden formáját.

Kiemelte: a 2010-es 960 milliárd forintról mára 2000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar családpolitikai támogatások összege. Ezzel GDP-arányosan Magyarország kétszer annyit fordít családtámogatásra, mint az OECD-országok átlagosan - fűzte hozzá.

Novák Katalin közölte: 2002 és 2010 között a családokat háttérbe szorították a baloldali kormányok döntései, amelyek az anyagiak mellett a gyermekvállalást tervezők biztonságérzetét is csökkentették.

2010-ben családbarát fordulat következett be a magyar politikában - tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt években több demográfiai mutató is pozitív irányba indult el.

Novák Katalin tájékoztatása szerint ma száz családra a 2010-es 123 helyett 149 gyerekszületés jut, a terhességmegszakítások számában több mint 30 százalékos csökkenés mutatkozik, a házasságkötések száma mintegy másfélszeresére nőtt, és a válások száma is csökkent.

Novák Katalin beszámolt arról a kormánydöntésről is, hogy 2019-től a központi közigazgatásban dolgozó friss házasok öt nap, valamint a nagyszülők minden unoka születésénél öt-öt nap pótszabadságot kapnak, a gyerekek után járó pótszabadságok pedig a duplájára emelkednek.

Eszerint a központi közigazgatásban egy gyerek után négy, két gyerek után nyolc, három gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár éves szinten - mondta.

A Magyar Katolikus Családegyesület 25. családkongresszusát csütörtöktől szombatig tartják Balatonakarattyán. A három nap alatt több kerekasztal-beszélgetés és a családok helyzetéről szóló előadás várja a résztvevőket, szombaton pedig az augusztusi dublini családok világtalálkozójáról is beszámolót tartanak.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×