Bár digitális kompetenciák terén a felnőtt magyar internetezőknek van hová fejlődniük, szerencsére a nyitottság is megvan erre:

háromnegyedük számára kimondottan fontos a digitális képességeinek folyamatos fejlesztése.

Ezt az is bizonyítja, hogy a mobil eszközök használata terén 2015 óta 33 százalékról 44 százalékra nőtt a magas digitális kompetenciával rendelkezők aránya. A digitális képességek fejlesztése a netezők szerint nemcsak a saját boldogulásukat segíti elő, de a társadalom fejlődésének is a motorja lehet. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása 2015 után második alkalommal vizsgálta a digitális kompetencia kérdését.

Az Európai Bizottság 2018-as DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése szerint Magyarország rendszeres internethasználat és digitális képességek terén elmarad az EU átlagától. Az adatok alapján

2017-ben a magyar lakosság 76 százaléka használta rendszeresen (hetente legalább egyszer) az internetet (az EU28 átlaga 81 százalék).

Digitális kompetencia szempontjából a magyar lakosság 26 százaléka átlagon felüli, 24 százaléka átlagos, 27 százaléka pedig alacsony digitális kompetenciával rendelkezik. 23 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek digitális képességekkel.

Az eNET 2018 októberében végzett online kutatása második alkalommal vizsgálta a felnőtt magyar internetezők digitális képességeit. A kutatás során (a korábbi, 2015. júniusi kutatással megegyezően) a netezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha eszköztől függetlenül az interneten; asztali számítógépen vagy laptopon; illetve okostelefonon vagy tableten.

Jelenleg 41 százalékuk kompetenciaszintje tekinthető magasnak, szintén 41 százalékuké közepesnek, és csupán 18 százalékuké alacsony szintűnek.

Eszközhasználat terén 2015-ben az okostelefon és a tablet teljes körű használata még elmaradt az asztali számítógép és laptop mögött, mostanra azonban megváltozott a helyzet. A mobileszközök használatával kapcsolatos kompetencia nőtt a legnagyobb mértékben, miközben az asztali számítógép és a laptop használatával kapcsolatos tudás valamelyest háttérbe szorult. 2015-ben csak a netezők 33 százaléka tartozott mobileszközök használatát illetően a magas digitális kompetenciával rendelkezők közé, 2018-ra arányuk már eléri a 44 százalékot, tehát egyre bővül azok tábora, akik az okoseszközök által nyújtott összes lehetőséget képesek kiaknázni.

A netezők 85 százaléka szerint az internet kényelmesebbé teszi az emberek életét, így amit csak lehet, ők maguk is online intéznek. A TOP5 rendszeresen végzett online tevékenység körükben

• a böngészés (90 százalék),
• az e-mailezés (88 százalék),
• az információskeresés (85 százalék),
• a közösségi oldalak látogatása (75 százalék) és
• az internetes híroldalak megtekintése (72 százalék).

Tízből nyolc netező szerint a digitális képességek folyamatos fejlesztése elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Nem véletlen tehát, hogy 2015 óta még tovább nőtt azok aránya (70 százalékról 75 százalékra), akik kimondottan ügyelnek rá, hogy folyamatosan fejlesszék digitális kompetenciájukat, ezáltal a digitális kor által nyújtott összes lehetőséget maximálisan ki tudják használni. A digitális világgal kapcsolatos tudásuk bővítésének elsőszámú forrása már 2015-ben is az internet volt (60 százalék), szerepe azóta még meghatározóbb lett: jelenleg 69 százalék azok aránya, akik az internetezés során felmerülő problémáikra is az internet segítségével keresik a választ.

A válaszadók 43 százalékának van olyan családtagja, aki nem szokott internetezni.

Ennek fő okát a netezők nem a digitális eszközök hiányában látják, hanem a szemléletben, miszerint „én nem értek az internet használatához”. Éppen ezért a netezők fontosnak tartják a szemléletformálást, melyben szerintük a nethasználat terén már jártas családtagok segíthetnek a legtöbbet. Az internetezők 82 százaléka véli úgy, hogy elő kell segíteni, hogy mindenki kihasználhassa az digitális világ előnyeit, 74 százalék szerint pedig egy társadalom fejlettsége is nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben élnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel.