A főváros által kezdeményezett kiemelt és befogadott projektek a közfejlesztési tanácson keresztül már az államéi is lesznek, tehát sokkal biztonságosabbá és stabilabbá válik ez a finanszírozás - mutatott rá Tarlós István. Hozzátette, hogy a Fővárosi Közgyűlés és a városvezetés közvetlen befolyással bír majd Budapest valamennyi kiemelt fejlesztésére, és a jövőben ezek a kormány mellett a közgyűlés és a városvezetés nevéhez is kötődhetnek majd.
A fővárosnak számos olyan előkészített projektje volt eddig is, amely forráshiány miatt nem kerülhetett előtérbe - jegyezte meg Tarlós István. A főváros a fejlesztési tanács elé kívánja vinni
- a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját,
- a 3-as felszínközeli aluljáróinak felújítását,
- a fogaskerekű vasút fejlesztését,
- a BKV járműállománya cseréjének folytatását és befejezését,
- a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítását, valamint
- az Aquincumi városi híd megépítését.
A XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József elfogadta a főpolgármester felkérését, hogy tagként részt vegyen a tanács munkájában. Tarlós István ezzel kapcsolatban elmondta: ez is bizonyítja, hogy "nem valamiféle politikai összeesküvésről, hanem a város sorsának alakításáról van szó".
"Manapság szinte minden át- és túlpolitizált"
A főpolgármester előadásában arról beszélt, hogy az urbanisztikának, amit - mint mondta - legújabban szeretnek ismét leegyszerűsítve fejlesztésnek nevezni, meghatározó szerepe van annak kialakításában, hogy a minket követő generáció milyen keretek között fognak élni, milyen jövő, milyen város vár rájuk. Manapság szinte minden át- és túlpolitizált - jegyezte meg.
Így
a "fejlesztésnek" ki kell lépnie a szigorúan vett politikai keretei közül, pontosabban túl kell lépnie azon
- hangsúlyozta Tarlós István. Közölte, hogy ezért is kezdeményezte, és ezért határozták el a kormányfővel, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkárának támogatásával, hogy létrehoznak egy olyan irányadó testületet, amelyik "politikán kívüli szakértők és gondolkodók konzultatív bevonásával képes megfelelő előrelátással Budapest távlati terveit elkészíttetni, illetve véglegesíteni, továbbá a szükséges kiemelt projekteket összegyűjteni, preferencia sorrendet összeállítani a cél-költség-idő háromszög figyelembe vételével".
A Közmunkák Tanácsa lesz a minta
Ezt az irányadó testületet Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának nevezték el, és megalakulásáról, struktúrájáról és működésének alapvető szabályozásáról a kormány a legutóbbi ülésen már meghozta a döntését - közölte Tarlós István. Megjegyezte azt is, hogy hosszú éveken át a politika mindig egységesen kiállt egy ilyen szervezet létrehozásának szükségessége mellett, most az ellenzék mégis "nyughatatlanul reagált" a megalakulás hírére, és bár nem ismeri a testület feladatait, működési szabályait, máris pontatlan és téves ellenkampányba kezdett.
Ez a tanács az 1870-1948 között működő, a város életében kiemelkedően pozitív eredményeket felmutató Közmunkák Tanácsa mintájára kíván dolgozni - mondta el a főpolgármester, majd úgy folytatta: a célok ma hasonlóak, ahogy a jogosítványok is. Ahogy akkor, most is jóvá kell hagyni a tanács elhatározásait a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek egyaránt.
A fővárosnak van már egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepciója, aminek figyelembevételével most közösen végleges Budapest 2030 program készül,
aminek a tanácsban történő elfogadásánál a főpolgármesternek vétójoga van.
A grémium elé valamennyi kiemelt budapesti projekt bekerül,
függetlenül attól, hogy állami, vagy fővárosi kezdeményezésű. A kisebb jelentőségű projekteket az állam és a főváros egymástól függetlenül kívánja kezelni - mondta Tarlós István.