A teljes Magyar Ifjúság Kutatás a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg. A 2016-os dokumentum 500 oldalon keresztül vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét. A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg - írja a 24.hu.

A legnagyobb probléma az anyagi nehézség

A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították.

Erdély kivételével, ahol az alkohol elterjedése áll az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság, a szegénység, az elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot.

Elmondható az is, hogy 2001-2016 között a 15-29 éves korosztály inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódik, mintsem a munkavállalás miatt.

Iskolázottság

A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük (7 százalék) úgy gondolja, hogy nem is fogja már folytatni a tanulmányait.

A tanulmány szerint míg a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez, nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett.

Elvándorlási kedv

A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is. Már a két évvel korábbi jelentésben is látszott, hogy a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett.

A magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, a jelenlegi adatok szerint 207 ezer fő él ott, aki Magyarországon született.

A kutatás szerint a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben.

Leginkább a kárpátaljai fiatalokról mondható el, hogy tervezik a külföldi munkavállalást, a válaszadók háromnegyede ezt Magyarországon képzeli el.

Legkevésbé a felvidéki magyar fiataloknak vannak külföldi munkavállalással kapcsolatos terveik.

A magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között azonban csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre.