Idén is már több, a nyugat-nílusi láz vírusa terjesztette betegséget regisztráltak Magyarországon. A kórokozó olyannyira gyökeret vert hazánkban, hogy az augusztus-szeptemberi időszakot a téli influenzához hasonlóan a nyugat-vírusi láz szezonjának nevezzük. Trópusi eredetű vírusról van szó, alábbi cikkünkben azt emeltük ki, hogy nevével ellentétben járványügyi szempontból – egyelőre –nem túl jelentős - írja a 24.hu.

Az egyik ilyen rokon az Usutu-vírus, amely régóta kering, fel-fellobban Európában, kimutatták már Magyarországon is, sőt mára több európai variánsa is kifejlődött. Azért neveztük „kistestvérnek”, mert nagyon hasonlít a nyugat-nílusi lázhoz, de jelen tudásunk szerint kevesebb humán megbetegedést okoz.

Ismeretlensége és gyors mutációi okán ugyanakkor nem tudhatjuk, mit várhatunk tőle a jövőben, ezért veszélyes.

Az Usutu is Afrikából származik, a nyugat-nílusi láz közeli „rokona”, működési mechanizmusuk azonos.

Vírusgazdái a szárnyasok, vándormadarak közvetítésével képes terjeszkedni.

Madárról-madárra csípősszúnyogok, köztünk hazánkban is honos fajok adják át.

A szúnyog csípése embert is megfertőzhet, de emberről-emberre nem terjed.

A humán megbetegedés a legtöbb esetben panaszmentes, ritkán influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Egyelőre annyi biztos, hogy immunszupresszált egyénekben írtak már le fertőzést, illetve egyéb, normál egészségi állapotú emberek (véradók) esetében is kimutatták.

Európában és Magyarországon mindeddig feketerigók tömeges elhullásának hátterében azonosították az usutu vírust. Célzott kutatások két éve mutatták ki emberi vérben a szervezet által termelt ellenanyagot, vagyis a vizsgált páciensek már átestek az usutu-fertőzésen. Az európai felmérés véradók vérét vizsgálta, az emberek egy százaléka volt érintett – mondta a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. Hozzáteszi: ennél több konkrétumot nemigen mondhatunk róla azon egyszerű oknál fogva, hogy nem ismerjük.