A Magyar Idők az adatvédelmi hatóságra hivatkozva azt írja, részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását. Az újság birtokába került határozat alapján a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása vetődött fel az eljárásban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt.

A Magyar Nemzet szerint évről évre nő a nagy nemzetközi webáruházak Magyarországról érkező rendeléseinek volumene. A lap Pintér Róberttől, az eNET kutatásvezetőjétől megtudta: a 2015. májusi felmérésben még csak 37 százalék volt a külföldről vásárlók aránya a felnőtt internetezők körében, ami mintegy 1,5 millió ember. Egy évvel később, 2016-ban ugyanez már elérte a 42 százalékot, és tavaly folytatódott az emelkedés. Állítólag a magyarok évi 100 milliárd forintot költenek külföldi e-boltokban, ami még jócskán elmarad a magyar online kiskereskedelmi piac 400 milliárdos éves bevételétől.

A Világgazdaságnak nyilatkozott a Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatója, aki szerint a társaságiadó-kedvezmény rendszerének 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 9015 programot nyújtottak be a sportszervezetek 379,3 milliárd forintos támogatási igénnyel, ebből 196,7 milliárd forintot hagytak jóvá. Roskó Zoltán hozzátette, ez 52 százalékos arány, az odaítélt forrásoknak pedig a 83 százalékát, 163 milliárd forintot hívtak le ténylegesen a klubok.