A lap szerint többet kell majd fizetni a lisztért és a kenyérért is, mert a malomipar februárban és márciusban, az őszi áremeléseket megfejelve, átlagosan további 5-5 százalékkal emeli árait. Ennek alapvető oka, hogy a január végi kenyérgabona árak átlagosan 5 ezer forinttal haladják meg a tavalyiakat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint egy éve a kenyérgabona tonnájáért 44,5 ezer, míg ebben az évben 49,5 ezer forintot kellett adni.

A képet árnyalja, hogy malmi minőségű búzát jelenleg tonnánként 50 ezer forint alatt nem lehet kapni, de akadnak 52 ezer forintos ajánlatok is - mondta a Népszavának Póts Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. A malmok ezt a jelentős árkülönbséget nem tudják lenyelni, mert a költségeik mintegy 80 százalékát az alapanyag teszi ki.

Bár a Magyar Pékszövetség hvg.hu-nak küldött válasza szerint a pékek egyelőre nem foglalkoznak a lehetséges áremelés kérdésével, egy a Népszavának nyilatkozó iparági szakértő elengedhetetlennek tartotta a kenyér árának az emelését. A kenyérben átlagosan 70 százalék a liszt aránya, s a költségek mintegy egyharmadát teszi ki ez az alapanyag. A speciális kenyerek, mint a rozskenyér esetében a drágább alapanyag miatt ez az arány még magasabb.

A kenyér a lisztár növekedésének nagyjából a háromnegyedével emelkedhet, vagyis ha a liszt 10 százalékkal drágul a kenyér átlagosan 7-7,5 százalékkal követheti.

A kenyér árát azonban nem csak a liszt drágulása tornázza följebb, hanem az is, hogy ki kell gazdálkodni a béremelést. A sütőiparban a foglalkoztatottak nagyjából 60 százaléka dolgozik minimálbérét, vagy szakmai bérminimumért. A tavalyival együtt a minimálbér 23, a szakmai bérminimum 37 százalékkal emelkedett. Ezt a munkaadói járulék 7,5 százalékos csökkentése nem tudta ellensúlyozni.