A jogszabályok alapján december 15-én üzembe kell helyezni a jégtörő hajókat, ilyenkor megkezdik a járművek melegen tartását, hogy a rendszerei ne fagyjanak el, és azonnali készültségben tartsák őket – magyarázta az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese. Állandó személyzet van a hajókon, és időnként beindítják a motort és a különböző rendszereket, hogy bármikor nagy biztonsággal indulhassanak el. Legalább március 15-ig kell készenlétben lenniük – tette hozzá Láng István. 

December 15-én elfoglalják téli állomáshelyeiket a Tiszán és a Dunán. Amikor az Országos Műszaki Irányító Törzs úgy dönt, hogy jégtörésre van szükség, elrendeli a hajók hadba állítását. Erre akkor van szükség, ha olyan torlasz alakul ki, amely káros vízszintemelkedést okozhat, a Dunán azt sem hagyják, hogy beálljon a jég, folyamatos zajló jeget biztosítanak. 

Összesen húsz hajó áll szolgálatban: többek között Tiszalökön, Tiszadobon, Kiskörén, Szegeden, Baján és Győrben. A tiszalöki állomás azért különösen fontos, mert a jégtábla sokszor a zsilip alá szorul, üzemképtelenné téve. A járművek különböző méretűek: a kisebbeket torlaszmegbontásra használják, a 417 tonnás, 1980-as években épített Széchenyi névre keresztelt monstrum pedig a jégtörésre leginkább alkalmas tagja a magyar flottának.