eur:
408.41
usd:
360.61
bux:
90786.49
2025. április 24. csütörtök György
Több mint száz iskolát vettek volna át az egyházak

Több mint száz iskolát vettek volna át az egyházak

A Magyar Nemzet pert indított a Klebelsberg Központtal szemben – miután a szervezet megtagadta a közérdekű adatok kiadását –, hogy megtudja, hány állami iskola fenntartását kérvényezték az egyházak – derült ki a napilap mai kiadásából.

Csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak 2013 óta idén tavaszig azért, hogy átvehessék egy-egy állami oktatási intézmény fenntartását – hivatkozik a Klebelsberg Központ adataira a Magyar Nemzet. Még tavasszal jelentős sajtóvisszhangot kapott, hogy

több budapesti iskola fenntartását is átvették volna az egyházak, ám ezt az ott tanuló diákok szülei nem szerették volna.

A közéleti napilap azért sem érti, hogy az intézményfenntartó miért akadályozta meg az információk kiadását, mert annak saját honlapján feltöltött közérdekű adatok között is találni egy korábbi listát az egyházaknak átadott iskolákról, igaz, az évek óta nem frissült – hangsúlyozták a cikkben.

További furcsaság, hogy az intézményfenntartó által kiadott adatok pontossága is megkérdőjelezhető, hiszen a információik szerint van olyan egyházi kérelem, amely hiányzik a szóban forgó listáról. Példaként a budapesti Deák Diák Általános Iskolát említik, amelyet szívesen átvette volna a Hajdúdorogi Főegyházmegye. Igaz, később – a szülők tiltakozásának köszönhetően – a felekezeti irányító szervezet elállt szándékától még azelőtt, hogy az érintetteknek szavazni kellett volna a kérdésről.

A most megszerzett adatokból kitűnik, hogy az elmúlt években több iskola is élt az egyházak ajánlatával.

A 138 kérelem hozzávetőlegesen 74 százalékára bólintottak rá

a helyi közösségek és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Az adatok szerint azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült, a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos, országszerte arról lehetett hallani, hogy nincs elég kréta és WC-papír az intézményekben.

Míg 2014-ben összesen kilenc iskolát vettek volna át az egyházak, ez a szám 2015-re már 39-re ugrott, a tavalyi évre pedig 45-re. A tendenciát az sem állította meg, hogy időközben az oktatásirányításban felismerték, több pénzt kell biztosítani a Klebelsberg Központtá átnevezett Kliknek és a tankerületi központoknak. Bár ezután a napi működési problémák zöme úgy tűnik, megszűnt, csak az idei év első három hónapjában 21 egyházi kérelem érkezett állami iskolák átvételére. A 138 kérelem közül hat irányult fővárosi iskolára, az Egri Főegyházmegye 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére. 

A katolikus, a református és az evangélikus egyházon túl többek között

a Hit Gyülekezete és a Magyar Iszlám Közösség is szeretett volna iskolát kapni.

Az 1979-ben alapított magyar közupontú keresztény felekezet jelentkezését elfogadták, az iszlám közösség azonban nem kapott lehetőséget az intézményfenntartásra.

Az is serkenti az egyházak iskolafenntartói ambícióit, hogy a kormány az elmúlt években egyre nagyobb öszszegekkel támogatja az ilyen típusú intézményeket, továbbá az elmúlt években fokozatosan visszaszorították az alapítványi iskolákat. A Tárki által készített Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötetből kiderül, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a magániskolák aránya. Míg 2010 és 2014 között az alapítványi iskolák aránya 20 százalékkal csökkent, az egyháziaké 68 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Szűts Ildikó: rekordnyereség után jön a fürdők felújítása és az új Duna-parti strandok sora

Szűts Ildikó: rekordnyereség után jön a fürdők felújítása és az új Duna-parti strandok sora

Rekord évet zárt 2024-ben a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt, ami annak is köszönhető, hogy minden második külföldi turista Budapesten elmegy valamelyik fürdőbe – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Szűts Ildikó. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója beszélt a belépők áráról, a felújítási tervekről és az új Duna-fürdőkről is.

Donald Trump is megszólalt, keményen üzent az ukrán elnöknek

Az amerikai elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkij Krímmel kapcsolatos kijelentését, illetve álláspontját az amerikai békítő ajánlattal kapcsolatban. Trump szerint nagyon közel van a megállapodás, de Zelenszkijnek, akinek "nincs kijátszható kártyája", be kell adnia a derekát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.24. csütörtök, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Létrejöhet a big deal a vámháborúban, ugranak a tőzsdék

Létrejöhet a big deal a vámháborúban, ugranak a tőzsdék

Komoly ralit láthattunk ma az európai tőzsdéken, ez alól a magyar piac sem volt kivétel. A remek hangulat hátterében az áll, hogy a tegnapi piaczárást követően Donald Trump kedvező üzenetet küldött a piacoknak, ugyanis kijelentette, hogy nem tervezi leváltani a jegybankelnök Jerome Powellt, akit az előző napokban többször is élesen bírált. Emellett az is elhangzott, hogy az USA-ba irányuló kínai exportra kivetett végleges vámok "közel sem lesznek a 145 százalékhoz", holott eddig erre, vagy ennél is rosszabbra számított a piac. Ma pedig Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy lehetőség nyílik egy jelentős kereskedelmi megállapodásra (big deal) az Egyesült Államok és Kína között. A bejelentésekre heves reakciókat láthatunk a tőzsdéken: Ázsia után Európában is szép pluszban zártak a tőzsdék és Amerika is nagy emelkedésben van a Nasdaq vezetésével, a Csodálatos Hetes részvények közül az Amazon és a Tesla remekelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×