eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Több mint száz iskolát vettek volna át az egyházak

Több mint száz iskolát vettek volna át az egyházak

A Magyar Nemzet pert indított a Klebelsberg Központtal szemben – miután a szervezet megtagadta a közérdekű adatok kiadását –, hogy megtudja, hány állami iskola fenntartását kérvényezték az egyházak – derült ki a napilap mai kiadásából.

Csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak 2013 óta idén tavaszig azért, hogy átvehessék egy-egy állami oktatási intézmény fenntartását – hivatkozik a Klebelsberg Központ adataira a Magyar Nemzet. Még tavasszal jelentős sajtóvisszhangot kapott, hogy

több budapesti iskola fenntartását is átvették volna az egyházak, ám ezt az ott tanuló diákok szülei nem szerették volna.

A közéleti napilap azért sem érti, hogy az intézményfenntartó miért akadályozta meg az információk kiadását, mert annak saját honlapján feltöltött közérdekű adatok között is találni egy korábbi listát az egyházaknak átadott iskolákról, igaz, az évek óta nem frissült – hangsúlyozták a cikkben.

További furcsaság, hogy az intézményfenntartó által kiadott adatok pontossága is megkérdőjelezhető, hiszen a információik szerint van olyan egyházi kérelem, amely hiányzik a szóban forgó listáról. Példaként a budapesti Deák Diák Általános Iskolát említik, amelyet szívesen átvette volna a Hajdúdorogi Főegyházmegye. Igaz, később – a szülők tiltakozásának köszönhetően – a felekezeti irányító szervezet elállt szándékától még azelőtt, hogy az érintetteknek szavazni kellett volna a kérdésről.

A most megszerzett adatokból kitűnik, hogy az elmúlt években több iskola is élt az egyházak ajánlatával.

A 138 kérelem hozzávetőlegesen 74 százalékára bólintottak rá

a helyi közösségek és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Az adatok szerint azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült, a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos, országszerte arról lehetett hallani, hogy nincs elég kréta és WC-papír az intézményekben.

Míg 2014-ben összesen kilenc iskolát vettek volna át az egyházak, ez a szám 2015-re már 39-re ugrott, a tavalyi évre pedig 45-re. A tendenciát az sem állította meg, hogy időközben az oktatásirányításban felismerték, több pénzt kell biztosítani a Klebelsberg Központtá átnevezett Kliknek és a tankerületi központoknak. Bár ezután a napi működési problémák zöme úgy tűnik, megszűnt, csak az idei év első három hónapjában 21 egyházi kérelem érkezett állami iskolák átvételére. A 138 kérelem közül hat irányult fővárosi iskolára, az Egri Főegyházmegye 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére. 

A katolikus, a református és az evangélikus egyházon túl többek között

a Hit Gyülekezete és a Magyar Iszlám Közösség is szeretett volna iskolát kapni.

Az 1979-ben alapított magyar közupontú keresztény felekezet jelentkezését elfogadták, az iszlám közösség azonban nem kapott lehetőséget az intézményfenntartásra.

Az is serkenti az egyházak iskolafenntartói ambícióit, hogy a kormány az elmúlt években egyre nagyobb öszszegekkel támogatja az ilyen típusú intézményeket, továbbá az elmúlt években fokozatosan visszaszorították az alapítványi iskolákat. A Tárki által készített Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötetből kiderül, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a magániskolák aránya. Míg 2010 és 2014 között az alapítványi iskolák aránya 20 százalékkal csökkent, az egyháziaké 68 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása - a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×