Világszinten az iparban kutatásfejlesztés szempontjából négy epicentrumot szoktak megjelölni: az űrtechnológia, az energetika, az információs technológia és a gyógyszeripar kutatásfejlesztését – mondta Bodrogi József.

Hozzátette: a kutatásfejlesztés a gyógyszeriparban közvetlen kockázatokat is generál; mivel hatóanyag kerül be az emberi szervezetbe, így a legszigorúbb minőségbiztosítási feltételeken kell átmennie, hogy végül emberi felhasználásra alkalmas lehessen.

A szakember elmondta, hogy

a világ gyógyszeriparában kutatásfejlesztésre 50 milliárd dollárt fordítanak, aminek eredményeképpen évente 35-37 új hatóanyag kerül az orvosok kezébe,

hogy tudják a betegeiket gyógyítani.

„A magyarországi gyártóbázissal rendelkező gyárak a legutóbbi közléseik alapján 60 milliárd forintot költenek kutatásfejlesztésre, ami kiegészül az itt lévő külföldi gyógyszercégek magyarországi leányvállalatain keresztül generálódó klinikai vizsgálatokra elköltött összegekkel” - közölte az egészségügyi közgazdász.

Így a magyarországi telephellyel, illetve érdekeltséggel rendelkező iparvállalatok 150 milliárd forintot költenek kutatásfejlesztésre

– emelte ki a szakember.

Hozzátette: a 2015-ben engedélyezett új klinikai vizsgálatok össznemzetgazdasági bevétele körülbelül 90 milliárd forint volt.

Elmondta, hogy a klinikai vizsgálatok eredményeképpen évente 17-19 ezer beteg kap élvonalbeli technológiát, vagyis nagyon sok beteget érint, akiket ezen vizsgálatok hiányában a terápiához nem jutnának hozzá.

Ezek jellemzően három terápiás területre koncentrálnak: az onkológiára, a kardiológiára, illetve az emésztőrendszer és a légzőszervi területekre.

Bodrogi József hozzátette:

van egy új területe is a klinikai vizsgálatoknak, ami a fájdalomenyhítéssel kapcsolatos.

„Rendkívül sokba kerülnek ezek a vizsgálatok, főként azért, mert nanogén technológiát szeretnének alkalmazni a fájdalmak csökkentésére” - mondta az egészségügyi közgazdász.