A Magyar Idők interjút közöl Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárral, aki szerint Érdeklődést lehetne kelteni az informatikai szakma iránt, hogy még több diák tanuljon ezen a terülten. Úgy látja, a pályaorientációt a vállalatokkal együtt szervezhetnék a szakgimnáziumok, szakközépiskolák.

A Magyar Nemzet arról ír, soha nem jelentkeztek az elmúlt 16 évben annyira kevesen természettudományi képzésre a felsőoktatásban, mint idén. Kifejezetten jelentős a visszaesés a múlt évhez viszonyítva: míg 2016-ban még közel 7000-en felvételiztek ilyen területre, idén mintegy 1300-zal kevesebben. Ez azért is probléma, mert a statisztikáiból egyértelműen látszik: a jelentkezőknek is csak kevesebb mint felét veszik fel.

A Népszavának Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa azt mondta, a fővárosi egészségügyi ellátás átalakítása után az új rendszerben egy-kétszáz speciális szakorvossal többre van szükség, a tervek szerint a kórházak egy keretet kapnának arra, hogy abból ösztöndíjat adjanak a különleges tudás megszerzéséhez a saját szakembereiknek.

A Magyar Nemzet azt gyűjtötte össze, van-e félnivalója annak, aki kutyával túrázik. A lap több példán mutatja be, mihez van joga a vadásznak, és milyen esetben nem lőheti le a túrázókkal sétáltatott kutyát. Azt írják, gumiszabályok határozzák meg, mit tehetnek a vadászok a kóborló kutyák által okozott károk ellen.

A Magyar Időnek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének március végén újonnan megválasztott elnöke, Könnyid László azt mondta, megtorpanhat a turizmus dinamikus fejlődése, ha tovább súlyosbodik a munkaerőhiány, ezért a piaci szereplőknek béreket kell emelniük. A szállásszolgáltatás áfájának 18-ról 5 százalékra csökkentése megtérülne a költségvetésnek, miután a cégek a fizetések fejlesztésére és elmaradt beruházásaik pótlására fordítanák a többletet. Versenyképességünk érdekében meghatározó lenne ez a lépés, és úgy tűnik, a döntéshozók nyitottak erre.

A Világgazdaság cikke szerint az agrárkamara perképességének megteremtése a köztestületről szóló jogszabály módosításának legfőbb indoka. Ugyanis míg a megyei földbizottságok nevében eljáró megyei agrárkamarák sok esetben meg tudták állítani a spekulációs célú szerződéseket, az esetek egy részében az önkormányzat az agrárkamarai utasítás ellenére átengedte az adásvételt. A kamara ezekben az esetekben a bírósághoz fordult, azok viszont az ügyek jelentős részében nem tekintették perképesnek a testületet.

A portfolio arról ír, a munkaerőhiány egyre erősebb jelenség az országban, eközben pedig mégis arról hallunk, hogy sok százezer ember még mindig állásra vár a munkaerőpiacon. Az írás szerint hiába van még mindig 700 ezer ember, aki elvileg bevonható a munka világába, a munkaerő-kínálat minőségi és mobilitási szempontból is egyre korlátosabb.

A napi.hu cikke szerint a zsebbe fizetés elterjedtebb a minimálbéresek között, mint eddig gondoltuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minimálbér-emelés náluk nem érvényesül teljes egészében, mert a munkáltatójuk ezentúl kevesebb pénzt ad nekik zsebbe – további részletek kilenc óra után az Inforádió Üzleti reggeli című műsorában.

A pénzcentrum cikke szerint a terrorveszély ellenére ismét népszerű úti cél Egyiptom és Tunézia. Bulgária iránt is nő az érdeklődés, ezen túl a görögországi és a Spanyol úti célok is kiemelkedő foglaltságokat mutatnak. A lap megjegyzi, a lakosság turisztikai célú utazásainak száma és az erre fordított kiadások összege három éve folyamatosan emelkedik.