Az Országház előtt félárbócra engedték a nemzeti lobogót, s országszerte, valamint a határon túl, így Aradon is megemlékeztek csütörtökön, az október 6-i nemzeti gyásznapon az aradi vértanúkról. Áder János államfő beszédében a magyarság öntudatának forrásaként beszélt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, míg Simicskó István honvédelmi miniszter a magyarok hazaszeretetének erejét hangsúlyozta.

Aradon 1849. október 6-án végezték ki a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

A Honvédelmi Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat keretében délelőtt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját. A megemlékezők innen átvonultak a Batthyány-örökmécseshez, ahol elhelyezték az emlékezés mécseseit. Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete délután gyújtott itt mécsest.

A köztársasági elnök a Pest megyei Ócsán, a Halászy Károly honvédszázados tiszteletére rendezett megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mindörökre a magyarság öntudatának legtisztább forrása maradt. Kijelentette: "a hazaszeretet nem ünnepnapok hangzatos szava, hanem egy bennünk dolgozó erő".

A reformkor szószólói, a forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai - köztük Halászy Károly és az aradi vértanúk - nem akartak mást, csak hogy Magyarország önmaga lehessen - mondta Áder János, hozzátéve, a síron túlról is azt üzenik nekünk: a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló.

Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen azt hangsúlyozta: vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is, amely még inkább összekovácsolta nemzetünket.

A hazaszeretet, a szabadságunk és függetlenségünk iránti vágy óriási, örök érték - emelte ki a miniszter, aki szerint nincs még egy olyan nemzet, amely oly "makacsul küzdene megmaradásáért, mint mi, magyarok". Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná "nemzeti törekvéseinknek" - hangsúlyozta Simicskó István.

Az Országházban tartott konferencián bemutatták az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjairól szóló kötetet. Az első népképviseleti Országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozat Batthyány Lajos-emlékülését Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke nyitotta meg. Azt hangsúlyozta: október 6-án mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, megemlékeznek arról az 1849-es napról, amikor tábornokaink nem legyőzetve, de mégis életüket áldozták a hazának. Ugyanakkor helyes - folytatta -, hogy a tábornokok mellett a magyar törvényhozás azokról a mártírokról is megemlékezik, akiket az Országgyűlés tagjaiként végeztek ki.

Délután a Petőfi Sándor-laktanyában, Schweidel József tábornok szobránál is koszorúzást tartottak, ezen a tábornok leszármazottjai is részt vettek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kápolnájában emlékmisét mutattak be.

Emellett országszerte több településen, és a határon túl is gyertyagyújtással, koszorúzással, ünnepséggel tisztelegtek az aradi vértanúk emléknapján.

A vajdasági Eleméren mellszobrot állítottak Kiss Ernő honvédtábornoknak, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 167 évvel ezelőtt Aradon kivégzett vértanújának.

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: "az aradi vértanúk egy közös akaratért tudtak harcolni, és ez a közös erő a múlt vasárnap, a kvótareferendum alkalmával is megfogalmazódott a Kárpát-medence és a világ magyarságában", amikor nemmel szavazott a népszavazáson.

A kárpátaljai Nagyszőlősön Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte, vértanúink példája azt üzeni nekünk, 21. századi magyaroknak: ha meg akarunk maradni és szabadságunkat meg akarjuk őrizni, akkor cselekednünk kell. "Szeretném önöket biztosítani arról, hogy az anyaországra, ahogy eddig, úgy a jövőben is mindig számíthatnak" - jelentette ki, és köszönetét fejezte ki azoknak, akik állampolgári jogukkal élve részt vettek az október 2-ai, a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson.

Barta József, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (MKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese beszédében azt emelte ki, hogy az aradi vértanúk példát mutatnak a kárpátaljai magyaroknak, miként kell küzdeni a megmaradásért.

Aradon Kalmár Ferenc András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa kiemelte: az aradi vértanúk vallási, társadalmi, nyelvi és nemzetiségi különbözőségük ellenére össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. Az önálló akaratért, az önazonosság kifejezéséért, a méltóságért, az egyenlőségért ma is szükséges a régió összefogása, a globális világban az önfeladás ma sem lehetséges - tette hozzá.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt mondta: amikor az erdélyi magyarok kérik a szabadságot szerető román honfitársaiktól, hogy közel száz esztendővel az 1918-as egyesülés után úgy tekintsenek rájuk, mint államalkotó nemzeti közösségre, akkor nem elvenni, nem elvitatni akarnak valamit, hanem csupán az egyenlő jogok, az emberi méltóság és a szabadság feltétlen tisztelete és szeretete vezeti őket, ahogyan az aradi mártírokat is ez vezette 167 éve.