Az ünnepi eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári királyi koronázótemplom a középkori Európa egyik, a királyi Magyarország legnagyobb temploma volt. Szerepét pusztulása és a török kiűzése után a már korábban, Géza fejedelem által épített, IV. Béla által átépített plébániatemplom vette át, amely most kívülről teljesen megújult.

Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt évszázadok fehérvári püspökeinek köszönhetően a katolikus egyház egyik legfontosabb központjává lett Székesfehérvár.

Soltész Miklós megjegyezte, hogy a templomok sok helyen a világon mulatóhelyekké, kocsmákká, múzeumokká válnak, ördögi célokra használják azokat, mert lelkileg kiüresedtek az emberek. Eközben a székesfehérvári bazilikában az elmúlt évtizedekben is ministránsok, családok, diákok és tanárok leltek otthonra, kaptak lelki támaszt az élethez. Ezért volt hát fontos a bazilika megújulása, amely egyben a jövőbe vetett bizalmat is mutatja - mondta.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a magyar kormány 530, Székesfehérvár önkormányzata 100 millió forinttal támogatta a munkálatokat, ezen felül magánszemélyek, cégek, egyesületek és civil szervezetek adományai fedezték a költségeket.

Spányi Antal megyés püspök kiemelte: a megújult templom éke lett a városnak. Úgy vélte, az egykori koronázó város a történelem viharai után megérdemli, hogy ilyen utódtemplommal dicsekedjen, ha már az ország első temploma romokban hever.

Spányi Antal felidézte, hogy két éve, 2014 júliusában omlott le a bazilika homlokzatának egy része, akkor úgy tűnt, nem biztos, hogy megmenthető lesz a tető és az épület. A súlyos állapotba került templom felújítására gyűjtést hirdetett az egyházmegye és a nagy összefogás eredményeként gyorsan elkezdődhettek a munkálatok.

A püspök szerint Isten megakadályozta, hogy egy újabb templom heverjen romokban a város közepén, miután a koronázó templom elpusztult. A megújult székesegyház, amely ma az egyházmegye elsőszámú temploma, a híveknek szakrális hely, művészettörténetileg pedig nagy érték városnak, országnak egyaránt - tette hozzá.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester szimbolikusnak nevezte a templom megújulását, mert a jelenlegi, értékvesztett világban megmutatkozott, hogy a templomokat, a keresztény kultúrát nem kidobni vagy lecserélni kell, hanem megmenteni, felújítani. Mint mondta, ez biztosíthatja a következő ezer évben is a magyarság számára, hogy legyen maradása a Kárpát-medencében.

Az esemény zárásaként a templom homlokzatán különleges épületvetítés segítségével megelevenedett a Szent István Bazilika 800 éves története.

A székesegyház helyén egykor Géza fejedelem sírkápolnája állt, majd a IV. Béla által 1235-ben emeltetett gótikus templom, melyet a törökök dzsáminak használtak. Kiűzésük után 1688-tól városplébánia. Renovációja és barokk átépítése 1771-re fejeződött be. 1777-től székesegyházként, 1938-tól kisbazilikaként funkcionált.