Ónodi-Szűcs Zoltán az Egészségügy öt dimenzióban című konferencián kiemelte, a kancellári rendszertől azt várják, hogy javuljon az ellátás irányíthatósága és az átláthatóság. Mint mondta, tisztában vannak az egyes intézmények lobbierejével, de megpróbálnak változásokat elérni.

Mindenképpen szükséges az a fajta térségi ellátás-szervezési struktúraváltás ahhoz, hogy sok párhuzamos kapacitás megszűnjön, és hozzájáruljon a humánerőforrás-krízis csökkentéséhez. Az államtitkár hozzátette: a kancellár egy olyan "hatalmi pozíció" lesz, aki/amely alkalmas lesz az ellátásszervezés döntéseit végrehajtani. "Az intézményeknek nem önmagukat kell kiszolgálni, hanem a betegeket" - emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán.

A magánforrások legális becsatornázását az egészségügyi rendszerbe, az orvoslás presztízsének emelését, az egészségügyre fordított kiadások növelését és a kiegészítő biztosítások "beengedését" nevezték meg többek között a korábbi egészségügyi miniszterek a konferencia keretében tartott pódiumbeszélgetésen.

Gógl Árpád, aki az első Orbán-kormányban, 1998-2000 között vezette a szaktárcát, úgy vélekedett: egy átfogó egészségügyi koncepciót kell kialakítani, illetve kifogásolta, hogy még mindig nincs egészségtan oktatás az iskolákban, hiszen az egyén öngondoskodási képességét növelni kell.

Mikola István az első Orbán-kormányban egészségügyi tárcavezetője arról beszélt, hogy vissza kell állítani a szabad szellemi foglalkozású orvoslást. Véleménye szerint kitörési pont lehet a rendszer feltőkésítése, mert jelenleg nincs benne tőkehányad, nem lehet amortizációt elszámolni és megoldandó az eszközvisszapótlás kérdése is. A volt miniszter szerint az orvoslás presztízsét vissza kell állítani és kormányzati, politikai prioritásnak kell lennie az egészségügynek. Hozzátette: a magánforrások bevonása nélkülözhetetlen az ágazatba.

Utóbbi álláspontot osztotta Kökény Mihály, aki előbb 1996 végétől 1998-ig a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztereként, majd 2003-tól 2004-ig vezette az

egészségügyi ágazatot. A volt tárcavezető szerint ezen kívül növelni kell az egészségügyi közkiadásokat, amihez politikai akarat kell, továbbá emelni kell az egészségügyre fordított kiadásokat. Egyetértett Gógl Árpáddal abban, hogy erősíteni szükséges a lakosság öngondoskodását. Továbbá véleménye szerint meg kell teremteni a lehetőségét egy adókedvezményen alapuló egészségpénztári rendszernek.

Székely Tamás, aki a Bajnai-kormányban volt miniszter, elsősorban azt emelte ki, hogy több forrás szükséges az ágazatnak, valamint az ellátási szinteket (alap-, járóbeteg-ellátás és kórházi ellátás) kell rendbe tenni, és az úgynevezett egynapos sebészeti ellátások számát érdemes növelni.

A korábbi miniszterek úgy gondolják, hogy az ágazatot önálló minisztériumnak kell irányítani.