„A szűrés két és fél millió 50-70 év közötti férfit és nőt érint. Két évente küldünk úgynevezett behívólevelet. Az érintettek a háziorvoson keresztül kapnak egy kis csomagot, amiben egy nagyon egyszerű mintavételi eszköz van. Székletmintát kell venni, amit a borítékba rakva postán fel kell adni, ingyenesen” - ismertette az országos tisztifőorvos.

Kovács Attila hozzátette, a laboratóriumi vizsgálatok után a nem negatív leletek tulajdonosait kolonoszkópiára, vastagbéltükrözésre küldik.

„Ezt már a háziorvos fogja menedzselni” - mondta az országos tisztifőorvos.

Kovács Attila kiemelte, az kulcskérdés, hogy várólista nem lehet, a természetes átfutási időn, 2-3 hétnél több nem telhet el.

Hozzátette: „erre számos egészségpolitikai döntést kell hozni, de ezt is meg fogjuk tudni oldani.”

Az országos helyettes tisztifőorvos elmondta, a 2014-es adatok szerint 107 ezer kolonoszkópiát végeztek a közellátásban. Hozzátette, ha a lakosság 50 százaléka visszaküldi a csomagokat - az eddigi tapasztalat 40-50 százalék -, az körülbelül 30-40 ezer esetszámmal növeli meg a vastagbéltükrözések számát, ami 30-35-os százalékos növekedést jelent.

Kovács Attila hozzátette: „erre biztosítani kell a megfelelő háttereket, és el kell döntenie a szakmának azt is, hogy ezek hol legyenek.”

Az országos tisztifőorvos hangsúlyozta, vastagbélrák tekintetében nagyon rosszul állunk.

„Ez egy civilizációs betegség, négyszer akkora az előfordulása a fejlett országokban, mint a fejlődő vagy fejletlen országokban” - fűzte hozzá Kovács Attila.

Mint elmondta: „Magyarország Európában vezető helyen áll az új megbetegedések számában, évente tízezer, a férfiak körében második, nőknél első helyen áll, a halálozásban pedig sajnos mindkét nem esetében első helyen állunk. Ötezren halnak meg évente, ez súlyos népegészségügyi probléma.”