A honvédelmi miniszter beszédében a tömeges bevándorlás és a terrorizmus jelentette kihívásokat említve kijelentette: "minden erőnkkel megvédjük határainkat és a magyar emberek biztonságát".

Európának és Magyarországnak erős hitre és erős államra van szüksége - hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy a török birodalmat Nándorfehérvárnál legyőző Hunyadi János végrendeletében fiait - köztük a későbbi király Hunyadi Mátyást - istenfélelemre és hazaszeretetre intette.

"A hitre építve tudunk igazsággal, de határozottan fellépni a veszélyekkel szemben" - fogalmazott a politikus.

Simicskó István az 1526-os mohácsi vészhez vezető európai események láncolatát felelevenítve megállapította, a Magyar Királyság tragédiáját Európa belső politikai és vallási ellentétei, illetve az akkor "gyenge időszakát élő" magyar állam belső megosztottsága okozta.

Európa akkori vezetői nem érzékelték az I. Szulejmán szultán idejében aranykorát élő Oszmán Birodalom erejét és az ebből fakadó veszélyeket - vélekedett felidézve, hogy a mohácsi csata előtti erős keresztény gyökerű Magyarország 150 éven át sikeresen ellenállt a világ akkori legerősebb államának.

Mint kiemelte, a megmaradáshoz fel kell töltenünk mindannyiunk egyéni, családi és nemzeti fegyvertárát lelki és katonai értelemben is. Ehhez a nehéz időszakokra való emlékezés ad erőt, hogy "mégis megmaradtunk, élni és boldogulni szeretnénk" - jegyezte meg.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: a mohácsi csatavesztés beleivódott a magyar nemzettudatba. Emlékeztetett arra, hogy a kulturális örökségről szóló törvény a 2011-es módosítását követően az tizenhat nemzeti emlékhelyet sorol fel, köztük a mohácsit.

A politikus szerint könnyű párhuzamot találni a "mai események" és a 490 évvel ezelőtti történések között. "Ha ez az ország erős központi hatalommal rendelkezik és képes összefogni, akkor eredményre vagyunk ítélve" - fogalmazott.

Az ütközetben elhunytak emlékére Bíró László katonai tábori püspök mondott imát, majd a szónokok koszorúkat helyeztek el a nemzeti emlékhely sírkertjében.

A mohácsi vész 490. évfordulójára emlékezve szombaton hagyományőrző egyesületek tartottak bemutatókat az emlékhelyen több száz résztvevő előtt.

Vasárnap a megemlékezés keretében egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb, Szent István király mumifikálódott jobb keze, a magyarság nemzeti ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István-bazilikában őriznek.

Az ereklye ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Duna-parti város Szepessy terén és a Püspöktemplomnál, este pedig a Fogadalmi templomnál búcsúztatják a Szent Jobbot. A Széchenyi téri szabadtéri oltárnál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Udvardy György pécsi megyés püspökkel és az egyházmegye papságával mutat be szentmisét.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezres serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.