Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Velkey György: Nem tudni, ki ápolja a gyerekeinket tíz év múlva

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke szerint a főváros nagyon lemaradt az egészségügyi ellátásban, miközben különösen elismert szakemberek dolgoznak itt. Velkey György az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: Budapesten három gyermekegészségügyi póluskórháznak kell lennie, egyiknek mindenképpen Budán.

Elvileg 18 év a gyermekellátás legfelső határa, de több krónikus esetben a fiatal felnőttek is tovább maradnak ebben a körben – mondta a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Velkey György szükségesnek tartja az úgynevezett betegutak javítását.

„Legyenek gyerekbaleseti sebészeti osztályok, megfelelő centrumok. Most például a fővárosi egészségügyi átalakításban vagy a vidéki egyetemek ilyen központjainak létrehozásánál ez egy kulcskérdés. Legyenek világos betegutak a rendszerben, például a politraumás, az egyszerre sok szervében és testtájékában sérült gyerekek nagyon hamar kerüljenek ugyanúgy központba, mint az égéssérültek, mert sokkal jobbak lesznek az életkilátásaik.”

A Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint alapvetően jól felépített a gyermekellátási rendszer, de – mint mondja – nem szabad sémákban gondolkozni.

„Akár megyei szinten helyenként, de sokkal inkább térségi szinten, a fővárosban három pólusban kell homogén, középszintű ellátás, ahova a gyerekbaleseti sebészeti esetek, a vakbélgyulladástól kezdve a bélösszetüremkedésig, beesnek és el tudják ott őket mindig látni. Ezeket a szinteket külön kell választani.”

Velkey György hozzátette: a főváros nagyon lemaradt az egészségügyi ellátásban, miközben különösen elismert szakemberek dolgoznak itt. Szerinte Budapesten három gyermekegészségügyi póluskórháznak kell lennie, egyiknek mindenképpen Budán.

A gyermekellátás kultúrája kiemelkedően jó Magyarországon - mondta a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, Velkey György.

„A gyerekellátás kapacitás gondjai nem jutnak el odáig, hogy komoly fejtörést okozzon a lakosságnak, de igen nehéz sakkozások vannak emögött, mert intenzív terápiás szakápolók nagyon kevés van, borzasztó felelősségteljes, fontos munkát végeznek.”

Magyarországon jelenleg mintegy 6000 gyerekszakápoló van, ám sokkal többre lenne szükség – tette hozzá Velkey György.

„Olyan nehéz jövő vár ebből a szempontból ránk, hogy ahogy nyugdíjba mennek a most szolgálatot teljesítők, akkor a jelenlegi állapot szerint a számok azt mutatják, nem tudjuk, ki fogja a gyerekeinket ápolni.”

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint az ápolói életpálya átgondolása elkerülhetetlen.

„Az egész ápolói életpálya módszeres átgondolása Magyarország egyik sorskérdése.”

Velkey György hozzátette: Magyarországon már nem lehet kívülről pótolni a hiányzó ápolókat.

„Ez nem pótolható már a határon túli magyarságból, mert lassan már visszafelé mozgás van, például Erdély felé, régebben ez egy ideig pufferolta a hiányokat. Jelenleg is napi égető kérdés, hogyan tudjuk az ápolókat kiállítani, de egy évtized múlva egészen kritikus kérdés lesz.”

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke hozzátette: a közeljövő béremelése indulásnak jó, de megoldásnak egyáltalán nem elegendő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×