„A túlfogyasztás napja azt jelenti, mindazzal, amit holnaptól az év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl, ugyanis a mai napig felhasználtuk mindazokat az erőforrásokat, amiket a Föld képes megújítani” - hívta fel a figyelmet Zanin Éva.

A WWF Magyarország munkatársa hozzátette, a túlfogyasztás két fő dologból tevődik össze.

„A Föld által termelt javak, amelyeket biokapacitásnak nevezünk, ezzel áll szemben az emberiség környezeti hatása, amit ökológiai lábnyomnak hívunk. Egyiket sem lehet közvetlenül mérni, de különböző vizsgálatokkal meg lehet becsülni” - mondta Zanin Éva.

Hozzátette, látszik, hogy a hetvenes évek óta tolódik az egyensúly az ökológiai lábnyom felé.

„Sokkal nagyobb mértékben fogyasztunk, mint amennyit meg tudunk termelni” - hangsúlyozta Zanin Éva.

Az egyes országok területeire bontottan a WWF Magyarország munkatársa elmondta: a magyarok is többet fogyasztanak, mint amennyit képesek megtermelni.

„1,3 Magyarországnyi területet fogyasztunk a meglévő 1 helyett. Ha mindenki úgy élne, ahogy a magyarok, akkor 1,7-nyi Földre lenne szükségünk, mert ennyi a mi fogyasztásunk Földre osztott mértéke” - emelte ki Zanin Éva.

A WWF szerint mindannyian – az egyének, a vállalatok és a kormányzati szereplők – hozzájárulhatunk a túlfogyasztás csökkentéséhez, hogy ez az időszak ne rövidüljön ilyen gyorsan – hangsúlyozta a szervezet munkatársa.

„Egyénenként a tudatos fogyasztói magatartás és tanúsítványokkal ellátott termékek vásárlása, a vállalatok tekintsék át a működésüket és tegyék azt fenntarthatóvá és környezetbarátabbá. A kormányzati szereplőknek is olyan döntéshozói elszántságot kell demonstrálniuk, amely eredményeképpen megvalósítható a párizsi klímaegyezményben foglalt cél” - emelte ki Zanin Éva.

Ezt kétszáz ország írt alá tavaly decemberben és azt tartalmazza, hogy a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan a nullához közelítsük – fűzte hozzá a WWF Magyarország munkatársa.