eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Sok képzésre is több pont kellett, mint tavaly

Kedd este hozták nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek a tavalyiakhoz képest több szakon is nőttek. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb.

Kedd este az esős idő ellenére jó néhány diák várta a fővárosi Infoparkban rendezett Pont Ott Partin, hogy Palkovics László oktatási államtitkár és Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elindítsa a ponthatárokat bemutató programot.

Ezzel egy időben a felvi.hu-n is megjelentek a ponthatárok és azokat a diákokat, akik korábban megadták telefonszámukat, SMS-ben is értesítette a rendszer, így volt aki örült, és volt aki kissé csalódott.

Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőkoktatási elnök-helyettese elmondta: felsőoktatási képzésekre idén öt százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni.

Mivel a ponthatárokat az intézmények kapacitása mellett minden évben befolyásolja az is, hogy hányan és milyen eredményekkel jelentkeznek a meghirdetett szakokra, a felvételizők számának emelkedésével párhuzamosan több képzés esetében emelkedtek a ponthatárok a tavalyi évhez képest.

A felvi.hu honlapon megjelent adatok szerint államilag finanszírozott nappali alapképzésben például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 pont volt a határ. Az intézmény közölte, hogy a nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának legalább 400 pontja volt, sőt, a felvettek több mint fele a maximálisan megszerezhető 500 pontból 450-et ért el vagy efelett teljesített.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. A műszaki egyetemen ősszel 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén a tavalyinál is több, 8278 elsőévest várnak. Köztük több mint 1000 leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár. A szükséges legmagasabb ponthatár az intézményben 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. A kommunikáció és médiatudomány szakon 456, a pszichológia szakon pedig 446 pontra volt szükség.

Az orvosi képzésre mind a 4 karon, a Semmelweis Egyetemen, Szegeden, Debrecenben és Pécsen is emelkedett a ponthatár. Idén is Budapesten, a Semmelweis Egyetemen volt a legmagasabb a követelmény az általános orvos szakon 441 ponttal.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb – közölte Stéger Csilla. Az Oktatási Hivatal felsőkoktatási elnök-helyettese hozzátette, mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel.

„A gazdaságtudományi képzési terület szakjai, elsősorban gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy-számvitel nagyon keresett képzések annak ellenére, hogy viszonylag kevés ember tud bejutni állami ösztöndíjas formában, ilyen a jogászképzés is, emellett nagyon előretört az informatikai képzés, mérnökinformatikus elsősorban. A műszaki területről továbbra is a gépészmérnök az egyik topképzés, ahogy a villamosmérnöki képzés is népszerű” - jelezte Stéger Csilla.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bizonyos képzési területek felé terelni, az Oktatási Hivatal felsőkoktatási elnök-helyettese azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája. A duális képzések népszerűsége bizonyítja, hogy vannak céltudatos jelentkezők, akik már a tanulmányaik alatt szeretnének munkatapasztalatot szerezni - tette hozzá.

Emellett az idén is népszerűnek bizonyuló tanári szakokra azóta nőtt meg a jelentkezés, hogy bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat.

Palkovics László oktatási államtitkár a távirati irodának elmondta, hogy idén felsőoktatásba jelentkező több mint 111 ezer diák mintegy 67 százalékát vették fel valamelyik egyetemre, illetve főiskolára. A felvételt nyert hallgatók 76 százaléka államilag finanszírozott, 24 százaléka pedig költségtérítéses képzésben kezdheti meg tanulmányait.

Azok, akik nem- vagy nem az általuk vágyott szakra nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárásban reménykedhetnek, igaz, ezen néhány kivételtől eltekintve állami finanszírozású képzéseket már nem hirdetnek meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×