Az Országgyűlés kivette a polgári törvénykönyvből és önálló jogszabályba foglalta a behajtási költségátalányt. A módosítás célja az volt, hogy a vállalkozásoknak késedelmes követeléseikért ne kelljen minden esetben, akár fölösleges adminisztrációs terheket generálva, az ide vágó uniós irányelvnek megfelelő 40 eurós behajtási költségátalányt kiszámlázniuk adósaiknak, csak amennyiben élni kívánnak e jogukkal. Az uniós irányelv sem kötelezettséget fogalmaz meg, mint a módosítás előtt a Polgári Törvénykönyv, csupán lehetőséget.

Indoklásában a fideszes Kósa Lajos emlékeztetett, hogy a szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló uniós irányelv helyes átültetését szolgálja, amely a fizetési fegyelem erősítésére született.

A ház döntött arról is, hogy megszünteti a nem magyar kutyafajták tenyésztőinek állami felügyeletét. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter módosítása a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla, valamint a magyar agár kivételével minden más ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozást megszüntetett.

A tárcavezető a lépést azzal indokolta, hogy az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn, ami indokolatlan terhelést jelent a tenyésztési hatóság mellett az államigazgatásnak és a tenyésztők többségének is. A nem magyar ebfajták tenyésztőinek törvényi elismertsége a jogszabály hatályba lépése után fél évvel szűnik meg.