Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Itt az Európai Bizottság jelentése a magyar oktatásról

Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi, ágazati szervezetek és a bizottság között.

A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.

Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.

Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.

A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.

A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.

Rendszerszinten megfigyelhető, hogy azok a példák sikeresek, amikor a korai iskolaelhagyás ellen az intézmény(ek)en belül és kívül is széles az összefogás. A korai differenciálódás szintén hozzájárul az idő előtti iskolaelhagyáshoz, hiszen az "akadémiai és szakképzési utak" nagyon korán szétválnak, és a tanulók (a családjukkal) még az előtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket.

A 30-34 éves korosztályban a diplomások arányának növelésében sikerült eredményeket elérni, 2011 és 2014 között jelentősen, 6 százalékponttal, 34,1 százalékra sikerült javítani az országos átlagot - derül ki a jelentésből, amely szerint azonban Magyarország még mindig elmarad az uniós átlagtól 4 százalékkal. A kutatások azt prognosztizálják, hogy az átlagtól eltérés tovább fog nőni, egyrészt a demográfiai trendek miatt, másrészt a felsőoktatásban részt vevők számát tekintve. Az elmúlt évek intézkedései, amelyek megnehezítették a felsőoktatásba bejutást (emelkedő ponthatárok, ösztöndíjhelyek korlátozása), valamint a magas lemorzsolódás a felsőoktatásban mind az EU-átlagtól történő lemaradást erősítik.

Az országjelentés szerint a hátránykompenzáció és a szegregáció leküzdésében tett fontos lépés volt a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodai ellátás. Ha ehhez megvan a kellő infrastrukturális feltétel és az óvodapedagógusok képzése, akkor ez kompenzálhatja a lemaradást - hangzott el.

Szintén a folyamatot erősítik a különböző felzárkóztató és ösztöndíjprogramok a hátrányos és roma tanulók számára. Ezek akkor tudnak sikeresek lenni, ha az alap- és középfokú oktatás minősége is javul, továbbá a deszegregáció felé visz az iskolai körzetek kiigazítása is.

A korai iskolaelhagyás területét érintve megállapították, hogy a bevezetett pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti rendszer segíthet ezt a hátrányt leküzdeni, továbbá a pedagógiai oktatási központok is segíthetnek az iskoláknak szaktanácsadással és a továbbképzési igények felmérésével.

A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése.

A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.

A szakképzésben részt vevő középiskolások aránya is alacsony, ezt növelheti a kormány által bevezetett duális képzés javítása vagy a 3+2 éves szakképzés bevezetése.

Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×