"Az EU-s rendelet kizárólag az üzemeltető légi fuvarozóra állapít meg kötelezettségeket, így a kártalanítási kötelezettséget is. A repülőtérrel kapcsolatban egy jogi eljárás keretében bíróság előtt lehet kártalanítást kérni a repülőtértől, hiszen a bíróságon van lehetőség olyan eljárást lefolytatni, amely tisztázni tudja, hogy ez a körülmény vis maiornak számít-e" - mondta Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ magyarországi igazgatója az InfoRádiónak.

Hozzátette: ebben az esetben a csomagok is késtek, az utasok ugyan eljutottak a célállomásokra, de a csomagokat nem vitte magával a repülőgép, és elképzelhető, hogy csak egy nappal később érkeznek meg. Csomag késedelme esetén nagyságrendileg 1300 eurós összegig felelnek a légitársaságok, ha ebből az utasnak valamilyen kára származik.

"De ez alól mentesülhet a légitársaság, ha minden észszerű intézkedést megtett a kár csökkentése érdekében. Ha például a következő járattal a csomagok megérkeznek, ez megfelelő intézkedésnek minősülhet. Ha a csomag csak 2-3 nap múlva, vagy akár csak egy hét múlva érkezik meg, és az utasnak emiatt költségei adódnak, utóbb kérhet kártérítést a légitársaságtól" - fűzte hozzá Kriesch Attila.

Mint mondta, mivel a poggyászkezelő informatikai rendszere hibásodott meg, több lehetőség is van. Aki jogi eljárást szeretne kezdeményezni, ezt bíróság előtt kezdeményezheti. Ha a légitársaság mindent megtett azért, hogy az utas a lehető leghamarabb eljusson a célállomásra, illetve a csomagja is időben megérkezzen, itt is több jogi út lehetséges. Magyar légitársaság esetében békéltető testületekhez lehet fordulni, illetve bírósághoz.

"Más uniós országbeli, izlandi vagy norvég székhelyű légitársaság esetében a fogyasztók és az utasok hozzánk fordulhatnak, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központhoz. Mi megpróbáljuk az igazolható költségeiket a légitársaság útján érvényesíteni. Ennek előfeltétele az, hogy az utas megkísérelje a légitársaságnál a költség megtéríttetését, és csak azután jöhet hozzánk, ha nem jár sikerrel" - hangsúlyozta az Európai Fogyasztói Központ magyarországi igazgatója.

Mint mondta, az utasnak tehát nem a repülőtér illetékeséhez kell fordulnia, hanem először a légitársasággal kell felvennie a kapcsolatot, hiszen lehet, hogy a légitársaság sem tett meg mindent azért, hogy az utas eljusson időben a célállomásához.

Igazolható kárigényt a reptér felé is be lehet jelenteni, de a kárigényeket különböző alapon bírálják el. A repülőtér is eldönti majd, milyen lépést kíván tenni az utasok kártérítése érdekében.

"Mivel az utas a légitársaságokkal van szerződéses kapcsolatban, a légitársaság tudja a lehető legtöbbet megtenni az utas célállomásra való eljuttatása érdekében. Ha ez nem történik meg, akkor a költségek megtérítése a légitársaságoktól kérhető" - mondta Kriesch Attila.