Kézfeltartással, vita nélkül szavaztak az Európai Parlament képviselői a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről az EP Jogi Bizottságának javaslata alapján.

A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. A jobbikos politikus tagadta a vádakat.

A magyar ügyészség ezt követően kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény gyanújával folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A polgári elhárítás figyelmét sajtóhírek szerint az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába.

Polt Péter legfőbb ügyész július közepén úgy vélte, árt az ügynek, hogy így elhúzódik, mert minden büntetőügy elhúzódása napról napra csökkenti a bizonyíthatóság esélyét.

A Fidesz-KDNP Európai Parlamenti küldöttsége a szavazás után közleményt adott ki, melyben emlékeztetnek, hogy a döntésre másfél évet kellett várni, mert Kovács Béla szerintük különböző indokokkal többször kért halasztást. Szájer József, az EP jogi bizottságának egyetlen magyar tagja fontosnak tartotta, hogy az ügy végre a bíróság elé kerül, mert csak az igazságszolgáltatás képes a részletes és korrekt bizonyítás lefolytatására.

A Jobbik közleménye úgy fogalmazott: végre fény derülhet az igazságra Kovács Béla ügyében, majd a párt felidézte: Kovács Béla többször is megerősítette a sajtónak, hogy nem kíván élni mentelmi jogával és álláspontjáról a bizottságot is tájékoztatta.