Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Egyre több európai országból keresik a minőségi magyar káposztaféléket

Egyre több európai országból keresik a minőségi magyar káposztaféléket, a szakemberek a belföldi - egészségtudatosabb - fogyasztás élénkülésére és a támogatási rendszer ösztönző hatására is számítanak a jövőben, ami új lehetőséget teremt a magyar gazdaságok számára - hangzott el a növényvédőszer- és vetőmag-értékesítő Syngenta Magyarország ócsai szakmai rendezvényén szombaton a cég közleménye szerint.

Magyarországon évek óta mintegy 5 ezer hektáron termelnek fejeskáposztát, kelkáposztát, brokkolit és karfiolt. Az idén a termőterület körülbelül 10 százalékkal csökkent, mert az elmúlt évek egyre rosszabb eredményű termelése nyomán több gazdálkodó más növények termesztésébe fogott. A fejes-, kel-, vöröskáposzta, a karfiol és a brokkoli termőterülete egyaránt mérséklődött, az egyedüli stabil vagy enyhén növekvő termék a karalábé a termékcsoportban - idézi a közlemény Antal Gyulát, a cég zöldség kampánymenedzserét.

A szakember megjegyezte, hogy egész Európában mérséklődött a termelés volumene a jövedelmezőség csökkenése miatt. Az extrém nyár pedig az északabbra lévő - hagyományos káposztatermelő - országokban is gondot okozott. Ennek nyomán sok nagy európai kereskedőház Magyarországon is keresi a jó minőségű árut, amire a prémium kategóriától eltekintve az elmúlt években nemigen volt példa - tette hozzá.

A Syngenta adatai szerint a termelői árak egész évben magasabbak voltak az előző évinél, és bár ebben is volt hullámzás, de összességében jobb kondíciókkal adhatták el az idén a gazdák a terményeket.

A közleményben kitérnek arra, hogy az új támogatási rendszer a szabadföldi zöldségtermelést is többletforrásokkal látja el az idei évtől, aminek pozitív hatása lassan érezhetővé válik. Piaci oldalról pedig az egészségtudatos fogyasztói magatartás terjedése segíthet növelni a káposztafélék értékesítését, hasonlóan a többi zöldségféléhez.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×