Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Halottja és sok sebesültje van az ukrán parlament előtti tüntetésnek

Halottja és sok sebesültje van a radikális jobboldali tüntetők és a belügyi erők hétfői összecsapásának Kijevben.

Az ukrán Verhovna Rada épületét azután rohamozták meg a tiltakozók, hogy - a délkelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki békemegállapodásokat teljesítve - a törvényhozás első olvasásban elfogadta az államfő előterjesztését az ukrán alkotmány decentralizációs módosítására. Ez nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek.

Néhány száz szélsőséges tüntető, zömében a Szabadság (Szvoboda) párt zászlai alatt botokkal, füstbombákkal és könnygázszóróval támadt a rendőrökre, akik viszonzásul szintén könnygázt vetettek be. Egy tüntető gránátot dobott a parlamentet védő nemzeti gárdisták és rendőrök közé, aminek következtében egy gárdista életét vesztette.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter később közölte, hogy őrizetbe vették azt a tüntetőt, aki a gránátot dobta. A gyanúsított Ihor Humenyuk, aki beismerte tettét. A férfi a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt Szics nevű önkéntes alakulatához tartozik, és a délkelet-ukrajnai hadműveleti övezetből érkezett Kijevbe. Jelenleg szabadságon van. A rendőrök még egy gránátot találtak nála, valamint a vásárlási csekket mindkét gránátról - közölte a belügyminiszter.

Avakov elmondta, hogy a hatóságok összesen mintegy 30 személyt vettek őrizetbe. Délutáni sajtótájékoztatóján a miniszter összesen 122 sérültről beszélt, akik közül többüknek az állapota súlyos, egy ember kómában van. "Tizenketten fekszenek a védelmi minisztérium egyik kórházának műtőágyain, hét sérültet belügyminisztériumi kórházakban operálnak" - közölte. A tárcavezető úgy tudja, hogy két francia tévés újságíró sérült meg a radikális tüntetők és a rendvédelmiek összecsapásában az ukrán parlament előtt.

Mihajlo Raduckij, a kijevi városi adminisztráció helyettes vezetője is megerősítette, hogy a sajtó két munkatársa sérült meg az összecsapás helyszínén. Õ viszont úgy tudja, hogy az ukrán 1+1 televízió operatőrét vitték kórházba, és oda került egy francia újságíró is. Összesen 56 kórházba szállított sérültről volt tudomása.

A kijevi fővárosi rendőrkapitányság közleményt adott ki, miszerint a rend délután négy óra tájban helyreállt a parlament épületénél. Ennek ellenére a kerület vezetése azt tanácsolta a kijevieknek és az ukrán fővárosba látogatóknak, hogy egyelőre kerüljék el a belváros ezen részét. Az összecsapás idején könnygázfelhő borította be a parlament környékét.

A parlament előtti tüntetésen a Szabadság párti aktivisták mellett a parlamenti kormánytöbbséghez tartozó Oleh Ljasko Radikális pártja, valamint a Jobboldali Szektor (PSZ) szimpatizánsai is részt vettek.

Az épületen belül, a plenáris ülésen is elszabadultak az indulatok. Az indítvány ellenzői az elnöki emelvény köré gyűlve szirénázással zavarták a felszólalásokat
A javaslatot a 450 fős parlamentben 265-en támogatták a jelen lévő 368 képviselő közül. A második, végleges szavazásnál azonban már kétharmados többség, azaz több mint 300 támogató szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy az előterjesztés átmenjen a törvényhozáson.

A vitát a szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeknek nyújtandó különleges jogállás váltotta ki. A beterjesztett alkotmánymódosítási javaslatba a módosítás ellenzői szerint a különleges státusra vonatkozó utalás került be, és ez egyenes út ahhoz, hogy a szakadár területek kiváljanak Ukrajnából. Petro Porosenko ukrán elnök azonban nyilatkozataiban ezt folyamatosan cáfolta. Szavai szerint az alkotmánymódosításnak az a célja, hogy a jelenlegi központosított irányítás helyett több önrendelkezési jogot kapjanak a helyi közösségek, ami megfelel az európai normáknak.

Az alkotmánymódosítás lényege, hogy a helyi önrendelkezés jogát az újonnan létrejövő közösségek, az úgynevezett "obscsinák" választott vezetői és tanácsai kapnák. Ugyanakkor az előterjesztés kimondja, hogy a decentralizáció mellett továbbra is az állam központi irányítása alatt maradnak az olyan kérdések, mint az ország katonai védelme, a nemzetbiztonság, a külpolitika, a jogállamiság és az emberi és szabadságjogok. Az államfőnek továbbá joga lenne törölni a helyi vezetők és tanácsok döntéseit, ha azok sértik az alkotmányt, veszélyeztetik az állam szuverenitását, területi egységét, illetve a nemzetbiztonságot.

Az ukrán alkotmány módosítását hétfőn a két nagy frakció, Petro Porosenko Blokkja és a miniszterelnök vezette Népi Front mellett az egyetlen ellenzéki frakció, a hivatalából eltávolított oroszbarát Viktor Janukovics volt elnök egykori híveiből alakult Ellenzéki Blokk is támogatta. Ellenezte viszont a populista Oleh Ljasko vezette Radikális Párt, Julija Timosenko exkormányfő frakciója és a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önrendelkezés (Szamopomics).

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×