Niklai Ákos az MTI érdeklődésére kedden közölte: a külföldi társszövetségek felmérése szerint a magánszállások a vendégek 5-10 százalékát csábítják el a szállodáktól. Hozzátette: a magánszoba-kiadásnak természetesen pozitív hatása van a turizmusra, ezért nem a tevékenység megszüntetésére, hanem szabályozására van szükség.

Rámutatott, hogy a magánszállások egyre erőteljesebb turisztikai hasznosítása világjelenség, jelentős turisztikai trend. Ez a szálláskiadási forma ugyanakkor az árnyékgazdaság része, azaz nem világos, milyen szabályok, rendeletek vonatkoznak erre a területre, az adóztatási rend eltérő-e más szállásadási tevékenységtől, vagy megfelelő-e az adózási morál - tette hozzá.

A szállodákra, kereskedelmi szálláshelyekre több, rendeletekben meghatározott előírás vonatkozik, amelyek betartása jelentős költséggel jár. Az egészségügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok mellett meg kell felelni egy sor jogi, adózási előírásnak is. Ezek betartása nem kötelező a magánszállásoknak, így jóval olcsóbban tudják kiadni a szobájukat, lakásukat. Ezzel pedig valóban el tudják csábítani a szállodai vendégeket, továbbá jelentős adóbevételtől is elesik az állam és az önkormányzat is - mutatott rá. Megjegyezte, hogy a területről, a piac méretéről nincsenek hiteles adatok.

A statisztikák szerint a budapesti hotelszobák átlagára 70-120 euró éjszakánként, ezzel szemben egy magánlakásban 40 euróért megszállhat egy külföldi turista.

A csökkenő lakáskínálat áremelkedést okoz az albérletek piacán: az ingatlan.com adatai szerint Budapesten és több egyetemi városban - például Pécsen, Debrecenben, Szegeden - 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint az idén Budapesten "nagyon felkúsztak az árak", a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. A nagyobb, 60-79 négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint a kínálati átlagár, ami 4 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.

Az osztrák adóhivatal a napokban adatokat kért az Airbnb-től, és további magánszállásokat kínáló oldalak üzemeltetőitől, amely a begyűjtött adatokból a keletkezett bevétel összegére kíváncsi, valamint majd arra, hogy a szállást hirdetők fizetnek-e adót a bérbeadás után. Egy legutóbb nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalakon kínált szállások miatt az osztrák állam 2016-ban több mint 9 millió euró adótól esik el, további 4,5 millió euró idegenforgalmi adót a települések nem kapnak meg.