Bárándy Gergely, a testület MSZP-s alelnöke az ülésen arra mutatott rá, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésének azon passzusa, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter közötti együttműködésre, adatátadásra vonatkozó keretszabályokat határozza meg, az alaptörvény értelmében csak kétharmados támogatással fogadható el. A bizottság ezzel egyetértett.

Az ellenzék éles kritikája mellett fogadott el jelentős tartalmi változtatásokat a testület a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló előterjesztéshez. Bárándy Gergely mindezt a házszabály kijátszásának nevezte, mondván, egy kevéssé tartalmas előterjesztés általános vitájának lefolytatása után, egy terjedelmében is sokkal jelentősebb módosító csomag keretében határoznák meg a jogszabály lényeges tartamát. Szilágyi György (Jobbik) azt tette szóvá, hogy mivel az akkreditációs eljárások akár bűnügyi laboratóriumokra is vonatkozhatnak, a jogalkotás ezen menete nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.

A törvényalkotási bizottság kormánypárti módosítása tartalmazza az akkreditálás fogalmának értelmezését, az akkreditáló szerv feladatát, részletezi az eljárás menetét, a felügyeleti vizsgálat folyamatát, a külföldi akkreditált státusz elismerését, valamint az eljáráson átesettek nyilvántartását.

Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy olcsóbbá és gyorsabbá válnak az eljárások. Számos igazgatási szolgáltatási díjat törölnek el, a vállalkozások akár évi több tízezer forintnyi felülvizsgálati díj alól is mentesülhetnek. Az eljárásokat a jövőben akár fél évvel gyorsabban is lefolytathatják, ami javítja a hazai vállalkozások nemzetközi piaci pozícióját - hangsúlyozta.

Az ellenék ugyancsak bírálta a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításához beterjesztett változtatást, amely szigorítana a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tisztségviselőinek összeférhetetlenségi, kizárási szabályain. A tisztségviselők egyszeri újraválaszthatóságába be kellene számítani a korábbi, kamarai pozíciókat is - tartalmazza a bizottság által elfogadott módosítás.

Bárándy Gergely az országgyűlési törvény módosításának vitájában azt nehezményezte: okafogyottá vált a képviselők összeférhetetlenségi szabálya. Szerinte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt "kijátszotta" azzal, hogy megyénként miniszteri biztosokat nevezett ki a területfejlesztési feladatokra - zömében az országgyűlési képviselők közül -, akik ezért elmondása szerint helyettes államtitkári juttatásban részesülnek.

Szűcs Lajos (Fidesz), aki személyében is érintett, elmondta: annál magasabb összeget nem kaphatnak, mint amekkora juttatásban országgyűlési képviselőként részesültek. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára ezt azzal egészítette ki: a kormányzati tisztséget betöltő képviselők a parlamenti díjazásuknak csak a 30 százalékát kapják, így egy miniszteri biztos összességében alacsonyabb összeghez jut, mint egy frakcióvezető-helyettes. Hozzátette: az MSZP-ben hét-nyolc ember van, aki ennél többet keres.