Lázár János szerdán levélben kérte Rogán Antalt arra, hogy a jövő hétre hívja össze a gazdasági bizottság ülését, hogy a testület megvitathassa a reklámadó módosításának lehetőségeit.

A gazdasági bizottság csütörtöki ülésén Tiffán Zsolt (Fidesz) javasolta, hogy a bizottság hívja meg a következő ülésére a Buda-Cash csődjében intézkedni jogosult állami vezetőket. A brókerház tulajdonosi köréhez tartozó bankokban lévő betétekhez való hozzáférés korlátozása nehéz helyzetbe hozza az érintett magánszemélyeket és önkormányzatokat - érvelt a képviselő, hozzáfűzve: az érintetteket tájékoztatni kell az intézkedésekről. Az elnöklő Bánki Erik azt válaszolta a felvetésre: tájékoztatja Rogán Antalt és kéri, hogy vegye fel a kapcsolatot a kormánnyal.

A gazdasági bizottság lefolytatta a földgáz törvényt módosító törvényjavaslat részletes vitáját. Ennek keretében nem fogadta el a benyújtott öt ellenzéki módosító indítványt. Mint Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kifejtette, a képviselők olyan terminológiák módosítását javasolták, amelyeket - kötelezően - az egész EU-ban alkalmaznak. A bizottság elfogadta a saját módosító javaslatait, amelyek technikai jellegű változtatásokat tartalmaztak.

A kereskedelmi törvényhez Szatmáry Kristóf (Fidesz) fűzött módosítást, amelyben a vasárnapi zárva tartást kiterjeszti azokra a cégekre, amelyek nagy- és kiskereskedelmet is folytatnak. A versenysemleges bánásmód indokolja a törvénymódosítást - érvelt Mengyi Roland (Fidesz). A bizottság 2 szocialista párti nem, 10 kormánypárti igen szavazattal és 1 jobbikos tartózkodással tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot.

A rezsicsökkentési törvény módosítását javasolta három MSZP-s képviselő. Közülük Heringes Anita az olajár csökkenésével indokolta azt, hogy áprilistól a földgáz ára 20 százalékkal, míg a villanyáram és a távfűtés ára 10-10 százalékkal csökkenjen. A bizottság 2 MSZP-s igenlő és 11 ellenszavazattal nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.

Szintén elutasításra talált a Paksi Atomerőmű bővítésének ellenőrzésére javasolt eseti bizottság létrehozása. Ezt négy szocialista képviselő jegyezte és közülük Heringes Anita kifejtette a bizottság előtt, hogy a felmérések szerint egyre kevesebben támogatják a bővítést. Ennek oka az, hogy a kormány minden fontos információt titkosít. Ezért szükséges egy parlamenti eseti bizottság, amely - egyebek mellett - a közvéleményt is tájékoztatja.

Bánki Erik arra hívta fel a figyelmet, hogy ősszel már egy hasonló javaslatot elutasított a gazdasági bizottság, viszont létrehozta - Bencsik János (Fidesz) elnökletével - az energetikai albizottságot, amely az atomerőmű bővítését is vizsgálja.

Volner János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a bővítéssel kapcsolatban azt kell elhinnie mindenkinek, amit a kormány állít, ezért szükséges egy új parlamenti vizsgálóbizottság. Példaként említette azt, hogy a működő blokkokban termelt áram előállítási költségét hiába kérdezte, nem kapott rá választ.

A szavazásnál 5 kormánypárti képviselő nemmel, a 2 MSZP-s igennel szavazott, míg nyolcan tartózkodtak, így most sem lett vizsgálóbizottság.

A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Heringes Anita elfogadhatatlannak tartotta a döntést. Miután a beruházást - az áram árában - a fogyasztók fizetik, jogukban áll megtudniuk, hogy mi van a szerződésben és egyáltalán a beruházás hátterében - vélte a képviselő.

A bizottság végül elutasította annak a határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amely újra ingyenessé tette volna a januártól fizetős utakat. A javaslatot MSZP-s képviselők tették.