Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

MNB: nem változnak a forint címletei

Nem tervez változtatást a forintcímletekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

"A jegybanki készpénzforgalmi elemzések szerint a jelenlegi bankjegy- és érmecímletek megfelelően betöltik a forgalomban való szerepüket, így középtávon nem indokolt a szerkezetükbe történő beavatkozás" - közölte az MNB kedden az MTI kérdésére.

A jegybank pénzkibocsátási feladatai között nem szerepel a jelenlegi forint címletstruktúrában történő változtatás. A készpénzes feladatait érintően a jegybank 2018-ig a forgalomban lévő bankjegyek megújítására koncentrál - teszik hozzá.

Az MTI azután kereste meg a jegybankot, hogy a Napi Gazdaság című lap keddi számában azt írta: az MNB-nél belső egyeztetéseken fölmerült, hogy leghamarabb három év múlva kivezetnék az ötforintos pénzérméket, és az ötszáz forintos bankjegyet fémpénz váltaná föl. Az ötforintos megszüntetése melletti fő érv a lap szerint, hogy legyártása többe kerül, mint a névértéke. Az ötszáz forintos bankjegy "pénzérmésítése" mellett szól, hogy gyorsan amortizálódik, és majdnem annyiba kerül az előállítása, mint egy pénzérméé - írta a Napi Gazdaság.

Az MNB korábban bejelentette: 2018-ig megújítja a jelenlegi bankjegysorozat címleteit, ennek első eleme a megújított tízezer forintos, amely december 1-jén jelent meg a készpénzforgalomban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×