Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Lavrov nem zárja ki, hogy Oroszország atomfegyvereket telepít a Krímbe

Nem zárja ki az orosz külügyminiszter, hogy országa atomfegyvereket telepít Krím félszigetre.

Szergej Lavrov hétfőn tett ilyen értelmű nyilatkozatot az amerikai kongresszus mindkét házában a múlt héten elfogadott, Ukrajnát támogató törvényre reagálva. Az orosz külügyi vezető az Interfax hírügynökségnek adott exkluzív interjúban arra hivatkozott, hogy szerinte a Krím félsziget a nemzetközi jog értelmében sohasem volt atommentes övezet, hanem Ukrajna része volt, amely nem rendelkezett nukleáris fegyverrel.

Lavrov azt mondta, hogy a Krím egy olyan állam - Oroszország - része lett, amely az atomsorompó egyezmény aláírója, és a megállapodással összhangban birtokol is atomfegyvereket. Leszögezte, hogy Oroszországnak a nemzetközi joggal összhangban minden alapja megvan ahhoz, hogy úgy rendelkezzen saját legitim atomarzenálja felett, ahogyan érdekei diktálják, a nemzetközi jogi kötelezettségeinek megfelelően.

Oroszország március 21-re csatolta el Ukrajnától a Krím félszigetet. Moszkva a terület vezetésének közreműködésével végrehajtott, - a nemzetközi közösség által elítélt - egyoldalú lépést azt követően tette meg, hogy orosz fegyveresek jelenléte mellett március 16-án népszavazást tartottak a Krímben. A referendumon a hivatalos adatok szerint a résztvevők csaknem 100 százaléka voksolt az Oroszországhoz csatlakozásra. Ukrajna és a külföldi államok nem ismerik el a félszigetet Oroszország részének.

Kijev véleménye szerint a Krím elcsatolásával Moszkva megsértette az EBESZ budapesti tanácskozásán 1994 december 5-én aláírt nemzetközi egyezményt, amely biztosította Ukrajna szuverenitását és területi egységét, miután az ország csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez.

Az orosz külügyminiszter az Ukrajnának adható katonai segítségnyújtást és további büntetőintézkedéseket lehetővé tevő amerikai jogszabályt törvénytelennek és Oroszországgal szembeni ellenséges lépésnek minősítette. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a törvény alkalmazása jelentős részben Barack Obama elnökön múlik.

Lavrov egyebek között arra figyelmeztetett, hogy a Roszoboronexport vállalataira vonatkozó korlátozások az orosz fegyverexportőr cég ukrajnai partnereit is sújtanák.

Az orosz diplomácia vezetője azt is kijelentette, hogy országa az egyetlen, amely arra törekszik, hogy a szakadár donyec-medencencei területek: az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok Ukrajna részei maradjanak.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×