A bíróságoknak első- és másodfokon is arról kell dönteniük, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben (ászf). Az első és másodfokú perek párhuzamosan zajlanak a Fővárosi Törvényszéken és a Fővárosi Ítélőtáblán.

Az Ab-hoz fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Porsche Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt. A Summit Pénzügyi Zrt. perében október 28-ára, az Erste Lakáslízing Zrt. ügyében október 29-ére halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla.

Az ítélőtábla a felperes Porsche Bank Zrt. ügyében az Ab-hez fordulás indokaként kifejtette: álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

A Summit jogi képviselője, a fellebbezéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy a jogalkotó a per alapját képező törvény meghozatala előtt elmulasztott konzultálni az Európai Központi Bankkal. Ez megítélése szerint azzal a következménnyel jár, hogy a törvény nem az uniós követelményeknek megfelelően jött létre, tehát azt a bíróság nem alkalmazhatja.

Az Erste Lakáslízing Zrt. másodfokú tárgyalásán a lízingcég és az állam jogi képviselője arról is vitatkozott, hogy az ászf-ekben leírt referencia-kamat alkalmazása az első devizahiteles törvény hatálya alá esik-e, vagy sem. Az állam képviselője szerint a devizahiteles törvény előírásait kell nézni a referencia-kamat alkalmazásakor, míg a lízingcég jogi képviselője szerint a mindenkori referencia-kamat meghirdetése egyfajta automatizmus alapján történik, így a szerződésmódosításokat is lehetővé tevő ászf-ekben elég általánosságban a referenciakamatra hivatkozni.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben - az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében - részben helyt adtak annak. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a Fővárosi Ítélőtábla viszont másodfokon azt mondta ki az UCB Ingatlanhitel Zrt. esetében, hogy a részleges érvényesség kizárt. Ha egy feltételnek nem felel meg a bank, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem tisztességes a gyakorlata, mert nem felel meg a teljesség elvének.

Egy pénzintézet visszalépett még az elsőfokú eljárásban, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az evoBank Zrt. és a Porsche Bank Zrt. esetében függesztette fel az eljárást és fordult, illetve fordul az Alkotmánybírósághoz.

Az Ab kedden kezdte tárgyalni a bírói indítványokat, a törvényszékről érkezőket egyesítve. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre lesz szükség. A testületnek 90 napja van határozata meghozatalára. Az Alkotmánybírósághoz forduló bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter - aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt - szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja - szeptember 22-i dátumozású - több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásban eddig két ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, múlt csütörtökön a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.

Több alkalommal is előfordult ugyanakkor, hogy másodfokon nem tartották meg a tárgyalást, mert az adott pénzintézet nem fellebbezett, a magyar állam pedig - amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival - visszavonta a fellebbezését, így az elsőfokú ítélet emelkedik jogerőre. Ebbe a körbe tartozik a Milton Hitelezési Zrt., a Retail Prod Szolgáltató Zrt., a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet és a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet is. A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének a kijavításáig, mivel abban több sorszámozási hibát is vétett. Mindemellett a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla számos per ítélethirdetését elhalasztotta.