"Az MKB jobb lesz. Mindenki tudta, hogy ezt a bankot árulja a bajor fél. Megkeresték a magyar államot is, megállapodtunk az adásvételben, július 31-ig kell a szerződéseket aláírni, ekkor a magyar állam tulajdonába kerül. Mivel állami tulajdonról van szó, a vagyon kezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lehet. A bank további sorsáról pedig a kormányülés hozza meg a szükséges döntéseket. Azt mindenki érzékelheti, hogy a magyar állam univerzális bankként kívánja tovább futtatni ezt a bankot, persze szükség van egy reorganizációra, egy feljavítás. A bank, bár 6 százalékos aránnyal mérlegfőösszegét tekintve a hazai bankrendszerben, tehát nem túl nagy bankról van szó, a vállalati portfoliót tekintve komolyabb állománya van, ezeket a válság kicsit megtépázta, ezeket föl kell javítani, de a bank működésében az ügyfelek semmit nem fognak észrevenni."

"Az MKB a kormány fontos stratégiai céljába illeszkedik, szeretnénk, ha a magyar pénzintézetek nagyobb arányban kerülnének magyar tulajdonba. A 2008-as pénzügyi válság megmutatta, nem mindegy, hogy egy banknak ki a tulajdonosa. Anyabankok jelentős forrásokat vontak ki a hazai bankrendszerből és a hitelezés is lényegében leállt. Ebből a szempontból sokkal jobban tudtunk támaszkodni azokra a bankokra, amelyeknek a döntéshozatala Magyarországon történik. Célja az a kormánynak, hogy ezt a folyamatot erősítse, tehát nagyobb legyen ez az arány. Az MKB megvásárlásával a mérlegfőösszeget, de akár a saját tőkét tekintve is ezt a célt eléri a kormány, hiszen 50 százalék fölé kerül ez az arány, ebből a szempontból ez egy fontos stratégiai döntés volt. Abban bízunk, hogy az MKB-n keresztül a hitelezés aktivitását vissza tudjuk hozni egy korábbi szint felé."

"Nem marad véglegesen a magyar állam tulajdonában az MKB többsége, a szerdai kormányülés dönt majd erről, de hosszútávon - részben uniós előírások, részben a gazdasági logika miatt - nem cél az, hogy egy bank magyar állami tulajdonban legyen. Nyilván egy feljavítás, egy rendbetétel után a bank magántulajdonosokhoz kell, hogy többségi tulajdonba kerüljön, ez lehet tőzsdei bevezetés, értékesítés, a többségi részvénycsomag eladása. A döntés még előttünk van."

A devizahiteles mentőcsomag kapcsán a tárcavezető kitért arra is, hogy még nem számolták ki pontosan, hogy a Kúria jogegységi döntéséből fakadó törvényeknek milyen hatásuk lesz a bankszektorra, bankok csődjére vagy kivonulására azonban nem kell számítani - szögezte le Varga Mihály.

Az egyéni nyugdíjszámlára szükség van, de ennek bevezetési időpontjáról még nincs kormányzati döntés - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hozzátette: most az a legfontosabb, hogy a nyugdíjjárulékok befolyjanak a nyugdíjkasszába.

"A tárca asztalán vannak javaslatok, a kormányzaton belüli felelőse ennek az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de mi is bedolgozunk ebbe, mert gazdaságpolitikai területeket is érint. A legfontosabb cél az, hogy a nyugdíjak értékállóak és stabilak legyenek, ezt az ígéretét a kormány teljesíteni tudta az elmúlt években. A további cél az, hogy a nyugdíjjárulékok befolyjanak a rendszerbe, a kassza fenntartható legyen. Most a demográfiai hatások, kihívások a legerősebbek a nyugdíjrendszer szempontjából, mert lehetetlen fenntartani egy olyan kasszát, ahova egyre kevesebben fizetnek be, és ahonnan egyre többen akarnak járadékot igénybe venni. Ezt egyetlen ország sem tudja megoldani, Magyarországot sem, ezért kell a nyugdíjkassza állapotával folyamatosan foglalkozni, nézni a tendenciákat. A demográfiai kihívások miatt hozzá kell majd nyúlni a nyugdíjterülethez is, abból a szempontból, hogy hogyan tudjuk ma a feketegazdaságban elhaló nyugdíjjárulékokat befizettetni a nyugdíjkasszába. Nagyon sokszor a munkavállaló nem is tudja, hogy sem egészségbiztosítást, sem nyugdíjjárulékot nem fizetnek utána. Szeretnénk a feketegazdaság arányát csökkenteni, mert ha elfogadom azt a becslést, hogy 10-30 százalék között van még a feketegazdaság aránya, akkor az azt jelenti, hogy még százmilliárdok vannak még a nyugdíjkassza szempontjából befizetetlenül, az ellenőrzést, a hatékony beszedést lehet még javítani. Hosszútávon demográfiai hatásokat pusztán a feketegazdaság szűkítésével nem lehet kezelni, de ez most jelenleg nincs a kormány asztalán, ezzel majd később foglalkozunk, ha indokolt lesz."

"A nyugdíjrendszerben egyéni nyugdíjszámlára szükség van, pénzügyminiszterként 2001-ben el is mondtam, el is kezdtünk egy olyan programot, ami ezt indította el 2001 őszén, sajnos a kormányváltás után ezeket leállították, most újra kell indítani, a folyamat menni fog. Arra van szükség, hogy minden munkavállaló teljesen tisztában legyen azzal, hogy mennyit fizet be utána a munkaadója, a levont pénz eljut-e a nyugdíjkasszába, és azzal is tisztában legyen, hogy ez a befizetés lesz az alapja annak a számításnak, amivel a nyugdíját kiszámolja. Kormányzati egyeztetés kérdése, hogy mikor készül el ez a rendszer."

Ösztönözni kívánja a kormány az ingatlanpiacot, az ezzel kapcsolatos elképzelések, és várható intézkedések ősszel születnek meg - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hozzátette: mind a beruházói, mind a vásárlói oldalt erősíteni szeretnék.

"Õszre szeretnénk egy olyan javaslatsort összeállítani, amelyik a hazai ingatlan-, lakáspiacon segíthet. Sok olyan korábbi fejlesztés van, ahol még elmaradt értékesítések vannak, ez főleg az irodapiacra igaz. Szeretnénk, ha ez a piac is meg tudna mozdulni, állami eszközökön, lehetőségeken gondolkodunk. A beruházások azért fontosak, mert munkahelyeket teremtenek, jövedelemhez juttatják az embereket, a lakásvásárlóknak szóló közvetlen támogatások pedig abban segítenek, hogy könnyebben tudnak elindulni. A kettő valamilyen kombinációján gondolkodunk."

A 98 százalékos különadóról szóló egyik sajtóhír ügyében, amely szerint az adóhatóság az egyik érintettet előbb önellenőrzésre hívta föl, majd megbüntette, a tárcavezető aláhúzta, hogy a sajtóhírben nem csak a különadóról volt szó, a beszedett pénz pedig maradéktalanul visszajár az érintetteknek.

"Utánanéztem ennek a hírnek, nem arról van szó, hogy aki vissza meri igényelni a pénzt, azt megbüntetjük, szó sincs erről. Itt arról az eljárásról van szó, hogy nemcsak a közvetlen 98 százalékos visszaigénylésnek nézzük meg a jogszabályi feltételeit, hanem a korábbi SZJA-bevallásoknak is. A kormány döntése értelmében - maradéktalanul - visszajár a 98 százalékos különadó, a strasbourgi bíróság és az Alkotmánybíróság döntése kötelez is erre bennünket, de a visszaigénylésnél az adóhatóság megnézte, hogy a korábbi személyi jövedelemadó bevallásai rendben voltak-e az ügyfélnek, nem voltak rendben. Ez a két dolog csúszott össze, hogy egy korábbi adózási hiba miatti bírság és a 98 százalék visszaigénylése egy személynél egy lapra került. Az adóhivatal tisztességesen járt el, az ügyfél a visszaigényelt 98 százalékos különadóját vissza fogja kapni. A 98 százalékos különadó visszajár, hogy ehhez kötődik-e NAV-os ellenőrzés vagy nem, azt az adóhivatal - az összeg nagyságától is függően - mérlegeli. Egy ponton volt hiba, hogy az Alkotmánybíróság nem eléggé pontosan fogalmazta meg azt a döntését, amiben azt mondta ki, hogy nemzetközi szerződésekbe ütközik a 98 százalékos különadó, de az erről szóló jogszabályok ezt már tisztába tették, tehát a NAV ezeket az összegeket vissza fogja utalni."

Arra a kérdésre, hogy az adóhivatal minden visszaigénylő esetében ellenőrzi-e majd a korábbi adóbefizetéseket, Varga Mihály azt mondta, hogy ez nem feltétlenül indokolt, de meg tudná érteni, ha az adóhivatal így járna el.