Székely László alapjogi biztos állásfoglalását, amelyet július 23-i keltezéssel küldött meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, a Transparency International (TI) Magyarország hozta nyilvánosságra hétfőn a honlapján.

A biztos levelében emlékeztetett: a norvég finanszírozási mechanizmus nemzetközi szerződéseken alapul, amelyeket Magyarország is kihirdetett a 2004 és 2009, majd a 2009 és 2014 közötti időszakokra vonatkozóan. Míg a 2004-2009-re vonatkozó megállapodásban a Kehit nevezték meg a mechanizmusból támogatott projektek folyamatos, valamint helyszíni ellenőrzésére, addig az új támogatási időszakra vonatkozó megállapodásban az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot jelölték ki ellenőrző hatóságnak - írta az ombudsman.

Annak a megállapításához, hogy a Kehi rendelkezik-e ellenőrzési jogkörrel az Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA)-támogatások tekintetében, nem önmagában a hivatal eljárását meghatározó magyar jogszabályokat kell figyelembe venni, hanem ehhez a magyar és a norvég kormány közötti megállapodás értelmezése is szükséges - foglalt állást Székely László.

A levélben az áll: a magyar államnak tekintettel kell lennie a norvég állam értelmezésére is. Ennek értelmében az alapjogi biztos arra kérte Lázár Jánost, hogy egyeztessen a norvég kormánnyal a szerződés értelmezéséről.

Az ombudsman hozzátette: mivel nemzetközi szerződések alkalmazásáról és értelmezéséről van szó, ő maga további eljárást nem végezhet az ügyben.

A TI Magyarország június végén fordult az alapvető jogok biztosához a Kehinek a NCTA-val kapcsolatos hatáskörének és tevékenységének vizsgálatát kérve. A korrupcióellenes civil szervezet azt is kérte az ombudsmantól, forduljon az Alkotmánybírósághoz annak megállapításáért, hogy a Kehi tevékenysége összhangban van-e az alaptörvénnyel. Beadványuk szerint a hivatal nem igazolta egyértelműen, hogy jogosult vizsgálni az NCTA-ból civil szervezeteknek juttatott támogatások felhasználását, emellett a Kehi eljárásában nincsenek meg az őket megillető eljárási garanciák.

Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt a megkötött egyezmények megszegésének nevezték.

A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat kiterjedt a norvég alap magyarországi pályázati programját lebonyolító konzorcium tagjaira, valamint az alap támogatását elnyerő civil szervezetekre is.

A Kehi jogkörét illetően a kormány az államháztartásról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint a hivatal "ellenőrzési jogköre kiterjed a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - (...) felhasználásának ellenőrzésére".

Az Ökotárs Alapítvány - mint a konzorcium vezetője - a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatójára hivatkozva úgy reagált: az alap működését szabályozó, a támogató országok és Magyarország által aláírt együttműködési megállapodás és a kapcsolódó szabályzatok értelmében a magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joguk a NCTA felett. Az alapítvány - bár kifejezte tiltakozását - átadta a kért dokumentumokat.