A két párt ezt azért tette, hogy így tegyék lehetővé az államfőnek a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását. A harmadik kormánypárt, a Haza egyelőre azon az állásponton van, hogy a parlamentnek kellene magát feloszlatnia, noha vannak olyan tagjai, akik szintén a frakció kilépését szorgalmazzák.

Az Ütés részéről Vitalij Kovalcsuk frakcióvezető jelentette be a párt frakciójának kilépését a kormánykoalícióból, a Szabadság párt részérő pedig Oleh Tyahnibok pártelnök. Utóbbi hangsúlyozta, hogy nem működhet tovább egy olyan parlament, amely "államellenes bűnözőket és Moszkvával együttműködő ügynököket fedez, és amely nem függeszti fel a mentelmi jogát a Kremlnek dolgozó összes képviselőnek".

Tyahnibok szerint a rendkívüli parlamenti választásokat mihamarabb meg kell rendezni, de csak azután, ha "helyreállt a béke Ukrajnában" - tette hozzá, utalva a keleti országrészben folyó hadműveletekre.

A jelenlegi összetételű parlament a 2012 októberében megtartott választások nyomán jött létre. A legnagyobb frakció a törvényhozásban a Viktor Janukovics akkori államfő mögött álló Régiók Pártjáé volt, amely egyedül kormányzott, a kommunisták és néhány független képviselő külső támogatásával.

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő "Evromajdan" tüntetések - amelyeket az akkori kijevi vezetés erőszakkal próbált leverni, és amelyek emiatt több mint száz halálos áldozatot követelő véres utcai összecsapásokká fajultak - oda vezettek, hogy a parlament Janukovics elnököt eltávolította hivatalából, az addigi ellenzékiek többségi koalíciót alakítottak, és új kormány kinevezését hagyták jóvá. A kormányt támogató parlamenti többséget a Haza, a Szabadság és az Ütés párt frakciói alkották néhány kisebb, a Régiók Pártjának frakciójából kivált képviselői csoporttal.