Erdő Péter kijelentette: az egyházat övező társadalom és a benne élő családok nehézségei nem képviselnek új keletű problémát. Változást az hozott, hogy a 20. század második felében olyan irányzatok erősödtek meg, amelyek megkérdőjelezik, hogy a család a társadalom alapvető intézménye - hangsúlyozta. Hozzátette, az a cél, hogy a család evangéliumát a mai kultúra nyelvén fogalmazzák meg: "ehhez sok munka és párbeszéd kell".

A családpasztoráció kihívásai az új evangelizáció összefüggésében című rendkívüli szinódus főrelátorának Ferenc pápa nevezte ki az esztergom-budapesti érseket.

Erdő bíboros úgy fogalmazott, az október 5-19. közötti szinódus pasztorációs és társadalmi helyzetfelmérés lesz. Megjegyezte, tudja, hogy várakozás előzi meg a szinódus eredményeit a közvélemény és a sajtó részéről is, de a szinódus "első lépés egy többfokozatú folyamatban". Úgy vélte, hogy a 2015 októberében következő rendes szinóduson születhet "mélyebb antropológiai átgondolás a gyakorlati kérdések megválaszolásával".

A 77 oldalas munkadokumentum (instrumentum laboris) arra ad választ, mennyire ismerik a hívők az egyháznak a családról szóló tanítását és mennyire ismeri az egyház a mai világban élő családok helyzetét.

Külön fejezet foglalkozik az élettársi kapcsolatban élőkkel, az elváltakkal és az azonos neműek párkapcsolataival is.

A sajtótájékoztatón Erdő Péter mellett Lorenzo Baldisseri bíboros, szinódusi főtitkár, André Vingt-Trois párizsi érsek, delegált elnök, Bruno Forte érsek rendkívüli titkár, valamint egy olasz katolikus házaspár szólalt fel.

A háromrészes munkadokumentum első része azt állapítja meg, hogy a hívők kevéssé ismerik pontosan az egyháznak a családról való tanítását. A dokumentum ezt azzal is magyarázza, hogy a kevéssé felkészült papok nem tudják megfelelően átadni például a szexualitással vagy a családalapítással kapcsolatos tanításokat. Másrészt a mai társadalomban élő hívők "részlegesen" fogadják el az egyház előírásait, ami az emberi élet védelmét, a születésszabályozást, a válást vagy a házasságon kívüli kapcsolatot illeti.

Ezért "új nyelvezetre, új módozatokra" van szükség az egyház és a családok közötti kapcsolattartásban. A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták, hogy a mai családra rányomja a bélyegét az individualizmus kortárs kultúrája, amelyben a gyermek "akadályozza a személyes szabadságot és jólétet". Ezzel egy időben azonban a gazdasági válság is komoly akadályokat emel a családalapítás elé.

A dokumentum a családokat segítő állami politikát sürget.

A második rész kritikus pontként jelöli meg a családok felaprózódását, a családon belüli erőszakot, a gyermekekkel való emberkereskedelmet, a drogtól és alkoholtól való függőséget. A dokumentum kiemeli, hogy a szülőket terhelő fárasztó munkatempó, a migráció, a szegénység éppúgy mint a szabad vasárnap eltörlése negatívan hat a családok életére, de a szülők és gyerekek közötti kommunikációt gyakran az internetes és mobiltelefon-függőség is megakadályozza.

Külön fejezet foglalkozik az élettársi kapcsolatban élőkkel és a szentségekben nem részesülő elváltakkal. A dokumentum nemet mond az azonos neműek házasságára és az ezt engedélyező polgári törvényekre. Nemet mond az azonos nemű párok általi örökbefogadásra is. Ugyanakkor elítéli kirekesztésüket és befogadásukat szorgalmazza. A dokumentum nemet mond a "szexuális identitás megszüntetését" hirdető gender-elméletekre.

A dokumentum utolsó része a gyermekek vallásos nevelésével foglalkozik. A gazdasági, ideológiai válságba kerülő családokban a fiatalok is eltávolodnak a hittől különösen Európa keleti országaiban. Erdő Péter Románia és Litvánia példáját említette hangsúlyozva, hogy nem csak a fiatalok, családanyák is tömegesen vállalnak külföldön munkát úgy, hogy hazájukban hagyják férjüket és gyermekeiket.