Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírósághoz - amelynek korábban maga a panaszos is tagja volt - az fordulhat, aki úgy érzi, sérelmet szenvedett az emberi jogok európai egyezményében lefektetett valamilyen joga, és hazájában már nem áll rendelkezésére jogorvoslati lehetőség.

Baka Andrást az Országgyűlés 2009-ben harmadszori nekifutásra, hat évre választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, Sólyom László akkori államfő jelöltjeként.

A 2010-es választások után azonban Magyarországon átfogó alkotmányozási reform kezdődött, amit a főbíró több alkalommal nyilvánosan bírált, különösen a bírák kötelező nyugdíjazásának 70-ről 62 évre csökkentését.

2011 decemberében a Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, és így 2012. január elsejével megszűnt a főbíró megbízatása. Az új kúriai elnöki tisztség betöltésének pedig előfeltételévé tették az öt éves magyarországi bírói gyakorlatot, ami Baka András esetében nem volt meg.

Baka András védője, Cech András szerint a volt főbírót emberi jogi sérelem érte, nemcsak azért, mert korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, hanem azért is, mert idő előtt elmozdították állásából.

"Demokratikus társadalomban az ilyen jellegű megtorló intézkedésnek nincs helye, lényegében ez áll az ítéletben."

A Baka András és a Magyar Kormány közti anyagi igényekről azonban a bíróság nem rendelkezett - tudtuk meg a védőügyvédtől.

"A felekre bízta, hogy erről megegyezzenek, három hónapot adott rá azt követően, hogy az ítélet jogerőre emelkedik, ami szintén három hónap múlva következhet be, ha nem fellebbez egyik fél sem. Mi, a bíróság döntésének megfelelően készek vagyunk megállapodni ebben a kérdésben, több mint 700 milliós követelés ez."