"Nemcsak a kormány egyedi lépései eredményeképpen változott pozitív irányba a rendszer, hanem az egyházak és a civil szervezetek mint fenntartók is nagyon sokat tettek ezért a közös ügyért" - hangsúlyozta Soltész Miklós. A szociális és családügyért felelős államtitkár kiemelte: "a törekvés az, hogy azok a gyermekek, akik valamilyen oknál fogva kikerültek a vérszerinti családjukból, amennyire lehet, családközeli ellátásba kerüljenek." Hozzátette: "ennek eredménye részben egy komoly és egy teljesen új irányú törvényi, jogszabályi környezet és egy teljesen új finanszírozási és támogatási rendszer is."

Próbáltuk a nevelőszülői hivatást megerősíteni és - amennyire lehet - a gyermekeket a gyermekotthonokból nevelőszülőkhöz átvinni, vagy elérni, hogy ne is kerüljenek be az otthonokba - mondta Soltész Miklós. "Január 1-től a jogszabályi háttér eredményeképpen indult be ez a dolog, most már tizenkét év alatti gyermeket csak nagyon ritka esetben lehet gyermekotthonba elhelyezni, ha gyermekvédelembe vettük"- fűzte hozzá a szociális és családügyért felelős államtitkár. Mint mondta: "a hároméves kor alatti, gyerekotthonban lévő gyerekek kéthármadát nevelőszülőkhöz adunk."

"Meg is erősítettük éppen azért a gyermekvédelemben lévő, hivatásszerűen nevelőszülőként dolgozók életét, biztosabb háttér áll mögöttük, mert a munkajogviszonnyal, amit most kapnak, nyugdíj, egészségbiztosítási ellátás, családi adókedvezmény is jár, mint más családok esetében" - emelte ki Soltész Miklós. "Ugyanilyen fontos volt a képzés kiterjesztése, az oktatás színvonalának emelése is, azoknak a gyereknek érdekében, akiket ápolunk, gondozunk, nevelünk, próbáljuk a lelki sebeiket gyógyítani, fontos az új OKJ-s képzés lehetősége" - fogalmazott a szociális és családügyért felelős államtitkár.

"Az eddigi változások eredménye az, hogy az elmúlt három-három és fél év során körülbelül 1200 gyerek került át az otthonokból nevelőszülőkhöz, és ez folyamat fel fog gyorsulni" - mondta Soltész Miklós. Hozzátette: "az otthonokra is szükség van sajnos, lesznek olyan gyerekek, akiket nem tudunk nevelőszülőknél elhelyezni, vagy sérültségük, súlyos fogyatékosságuk miatt ott maradnak, mert nincs, aki vállalja őket, bár a finanszírozás során külön kiemeltük, hogy többet kapjanak, akik ilyen gyereket vállalnak, de szükség van még a gyermekotthonokra is."

Mint a szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta: "a megüresedő gyermekotthonok esetében az a cél, hogy az életbe felnőttként kikerülő fiatalok életét segítsék." Hozzátette: "az a rossz tapasztalat, hogy a huszonévesek otthonteremtési támogatásra összegyűjtött pénze, nagyon hamar elúszik, néha előfordul, mégis megismeri őket a rokonság, és be akarják szívni tőlük ezeket a pénzeket". "Ez nem jó, hiszen az egész életük nulláról vagy olyan helyzetből indul, ahonnan bekerültek a gyermekvédelembe" - fogalmazott Soltész Miklós. Mint mondta: a megüresedett otthonokban "fecskeházakat", apartmanokat, kis lakásokat, akarunk kialakítani, amelyek hosszútávon segítheti az életüket.

Bevezettük a gyermekvédelmi gyámság intézményét, amelynek az a feladata és küldetése, hogy minden, a gyermek nevelésével és gondozásával nem közvetlenül összefüggő adminisztrációs terheket levegyen az otthonokban és a nevelőszülői ágazatban dolgozók válláról - jelentette be a szociális és családügyért felelős államtitkár.

"Azt mindenkinek tudni és érezni kell, hogy a gyermek egy kincs, nem olyan, mint egy zsák liszt, amit különböző kereskedelmi csatornákon összevissza adogatunk, ezt fontos tudatosítanunk, mert nagyon nem mindegy, hogy hova, milyen családhoz kerül, milyen ellátást kap, milyen körülmények között él egy gyermek, ezért az adminisztrációra a jövőben is szükség lesz" - hangsúlyozta Soltész Miklós.